A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

BOGYAY T.: »Die Kirchenorte der Conversio...« Südost-Forschungen 19. (1960), 58,67-70. Más szerzők, pl. E. KLEBEL, viszont Ortaházára gondol a Cserta patak mellett (MMFH. III. 319.) Bővebben lásd fentebb a 7. jegyzetben. Mindössze érdekességként említjük meg, hogy a Conversio Cella nevű templomos helyének neve milyen közel áll a bakonyi 'Móri víz' és a mellette volt 'Celény' falu középkori latin nevéhez, a Celum ~ Celun-hoz. (Vö. TF. III. 322.) A későbbi forrásokban »Quinqueecclesiae« néven ismert pécsi püspöki székesegyház védőszentje szintén Szent Péter. (Vö. BOGYAY, T.: Die Kirchenorte ... c. már idézett tanulmányával.) Bogyay is, Györffy is egyaránt elfogadja a Quinque Basilicae és a Quinque Ecclesiae (első előfordulása 1009ben a pécsi püspökség alapító levelében) azonosságát, ami egyszersmind a 850 körüli patrocinium folytonosságát is jelenti. S valóban, a pécsi püspöki székesegyház patrónusa Szent Péter apostol. Első ízben Radó nádor 1057-i alapítólevele nevezi meg. (DHA. I. No. 46.161., ill. TF. I. Pécs címszava.) Bár nem szabad elfelednünk a XIV. sz-i krónikakompozíció körének ama értesítését sem, hogy a pécsi székesegyházat Péter király alapította második uralkodásának harmadik évében, azaz 1046-ban. (Képes Krónika, 85. fej.) Nincs okunk kételkedni a székesegyház építésére vonatkozó adat hitelességében. Az »epitette« fogalmát nyilván úgy kell értenünk, hogy Péter még uralkodása végén befejezte az építkezést. ( VAJAY SZABOLCS Péter halálát későbbre, 1059-re helyezi. = Szfehérv. Évszázadai 1.1967., 93-95.) A krónikás feljegyzés ugyanis nem jelenti a Liutprand féle templom létének kétségbevonását. Tudnüllik ésszerűnek tekinthetjük a látszólagos ellentmondás következő feloldását: Szent István, miként az a frankoknál és a bajoroknál is divatozott, akik régi (római kori) épületeket újítottak fel az első egyházaik alapításakor, viszont a megfelelő új épületet esetleg tekintélyes idővel később emelték fel. Ha ilyen valószínű szempontból közelítjük meg a két forrás állítását, semmiféle ellentmondás nem lesz köztük. A 850-ben épült »ad Quinque Basilicas« Szt. Péter temploma lett az új pécsi püspökség első, talán szerény székesegyháza. Ezzel a feltevéssel jól megokolható, hogy egy templomépület tekintetében bizony felette rövidnek tűnő négy évtized után Péter király miért építtetett újat, alkalmasabbat és szebbet. Ugyanis ha feltevésünk megfelel a valóságnak, akkor a Péter féle új pécsi székesegyház szentelésekor a Quinque Basilicae első egyháza, amely már építésekor sem lehetett kiemelkedő alkotás, éppen 175 éves lehetett. Az épület egyszerűsége és