A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

nem volt szokásban. Általában megelégedtek az első, vagy valamilyen oknál fogva fontosnak tekintett védőszent nevének említésével. A számos fel­hozható példa közül csupán egyre hívjuk fel a figyelmet. Az Esztergomi Káptalan 1397. évi Visitatioja a bevezető fohászban nem említi az érseki egyház fő patrónusát, csupán Szt. Adalbertet, akit »patronus praecipuus«-nak r kiváló, egyedülálló [azaz az ország többi püspöki egyházának patrocini­umában nem szereplőnek] nevez. Csupán a második fejezet elején mondja meg, hogy a templomot Szt. István »sub vocabulo B. M. Virginis et sancti Adalberti erexit«. Szűz Mária és szent Adalbert tiszteletére alapította. (BATTHYÁN, I.: Leges eccl. III. p. 297. és 302.) LAUSCHMANN G Y.: Székesfehérvár története I. Szfehérvár, 1991. 21., 76. és 84. old. I. Ince: Limitis possessio praescribi non potest = Gratianus: C. XVI. Q. III. c. 6. III. Orbán: Fines parochiarum, de quibus constat, velfinibus cohaerentia, praescribi non possunt. = Liber X. T. XXIX. c. 4. Szakirodalmunkban már a két világháború köze óta kezdődően egyre in­kább teret hódít a latin egyházban 967-ben bevezetett vidéki archipresbyteri intézmény és a keresztelőegyházak azonosítása. Ez a felfogás, bár jeles történészeink vallják, nem egyeztethető össze a kánoni jog korabeli gya­korlatával. Vö.: PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A középkori magyar egyházszervezet kezdetei. (Vázlat). = A Történelemtanári Továbbképzés Kiskönyvtára VI. „Európáról és Magyarországról" Szerk. Szabolcs Ottó. Bp. 1996.81-91. Vö. 85. és 87. o. A cinterem, vagy részeinek feltárása, fontos, de csupa R kiegészítő bizonyí­téka az adott templom plébánia jellegének. A városi szerzetesrendek el­terjedésével, kiváltság alapján az ő templomaik is temetkezőhelyül szolgál­hattak. A filiális egyházak körül is lehetséges volt a temetkezés. Az adott cinteremmel övezett templom plébánia jellegét régészeti vonalon, a kánoni jog szemszögéből, a templomépület, a keresztelőkápolna és a cínterem együttese igazolja. (Lásd a fenti 7. jegyzet végén Bogyay véleményét is!) Az egyedülálló rotundák nem plébániák, hanem filiális egyházak vagy kápol­nák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom