A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

M. LjUBSA vetette fel a zalai Őriszentpéterrel való azonosságát. [ »Die Christianisierung der heutigen Diözese Seckau«. 201.] Véleményéhez igen közel állt H. PiRCHEGGER, aki a templomot 1912-ben az Őrségben kereste. [»Karantanien und Untervannonien zur Karolingerzeit.« — MIÖG. 33 (1912), 280.] Némiképp másként vélekedik E. KLEBEL, aki 1928-ban, majd 1940-ben Szigetvárral, illetve Tihannyal gondolta azonosnak Weridét. [ »Die Ostgrenze des Karolingischen Reiches« = Jb. für Landeskunde von NÖ. 21. (1928), 376377. és Siedlungsgeschichte des deutschen Südostens. München, 1940. 57.] A sort F. ZIMMERMANN zárja, aki 1954-ben visszatért az Őriszentpéterrel való azonossághoz. [»Die vormadjarische Besiedlung des burgenländischen Raumes.« = Burgenland. Forsch. 27 (1954), 73-75.] Zimmermann munkája fényében a weridei kérdést a »Conversio« többi egyházas helyével együtt 1960-ban, majd 1966-ban BOGYAY Tamás vizsgálta meg a szakmai kritika szempontjából. Rámutatott, hogy az előbb felsorolt szerzők téves etimológiával, bizonytalan földrajzi utalások és kései eredetű patrociniumok alapján alkották meg véleményüket. Oriszentpéter esetében pl. Zimmermann nem figyelt fel arra, hogy temploma legkorábban a XIII. sz. elején épült. Az 'Ori-' előtag azonosítása a német 'Wart' állítólagos népi 'Weride ~ Wört' változatával pedig elfogadhatatlan: »... ihr Wohngebiet nur deshalb "Őrség" d.h. Wart nannte, weil sie die mundartliche Form von Weride Wört mißverstand und falsch übersetzste.« Emiatt Weride korábbi azonosításait Bogyay Tamás elutasította. [Vö. BOGYAY, T.: Die Kirchenorte der Conversio Bajoariorum et Carantanorum. Methoden und möglichkeiten ihrer Lokalisieruing. = Südost-Forschungen. 19(1960), 75.] Bogyay természetesen maga is mintegy féltucat esetben végzett azonosítást, a kontinuitás-problémák gondos szem előtt tartásával, szigorúan több szakterületről vett bizonyíték alapján. Ekkor vetette fel 'Ortahu' Szent Mihály egyházának azonosságát Veszprémmel. Véleményét három alapra helyezte: az Ortahu etimológiájára, a Szent Mihály patrociniumra és a veszprémi egyház 1000 körüli létének okleveles tenyéré. [BOGYAY: Die Kirchenorte... 66.] Ezzel a magyarázattal szemben áll GYÜRKY H. régésznő - 1966-ban közölt -, 1957. évi ásatásai nyomán kialakított elképzelése arról, hogy Veszprém első egyháza nem a Szent Mihály egyház, hanem a Szt. György rotunda lett volna. [A. Arch. Hung. 15 (1963) 341-408.] Bogyay 1966-ban helyesen mutatott rá a rotundák szerepének gyakori félreismerésére és konkrétan arra, hogy a Szent György rotunda nem korábbi, hanem a kánoni gyakorlat szellemében Szent Mihály veszprémi