A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

JEGYZETEK Kézai: 27. fej. = GYÖRFFY GY.: A magyarok elődeiről... 1975

2 - Képes Krónika 28. fej. = Pro Memoria sorozat. Európa. Bp. 1986. (A továbbiakban Képes Krónika.) GYÖRFFY GY.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 20., 155. skk. Ua.: Székesfehérvár feltűnése a történelmi forrásokban. = Székesfehérvár Évszázadai 1. (1967), 19. skk. - GYÖRFFY GY.: Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Bp. 1988. 34. és számos helyen. - BAKAY K.: TSz. 1979.117-122. - KRISTÓ GY.: jegyzetei a Képes Krónikához. Bp. 1986.144. jegyz. Györffy György 1977-ben Kralovánszky régészeti feltárásainak hatására megengedte, hogy a magyar fejedelmek már a X. században várat építhettek Székesfehérvár területén, és Géza alatt a várnak már nö a jelentősége. Vö.: GYÖRFFY GY.: István király és műve. Bp. 1977. 316. - A székesfehérvári vár építésére vonatkozó forráshelyet lásd a III—a szakasz végén, a 109. jegyzet után. Anonymus Gestájának 50. fejezetében a Csák nemzetségnek szóló birtokadomány helyét egyértelműen a Vértes hegységbe helyezi: »Árpád vezér pedig innen [t.i. a Bodajk hegytől, megj. PNP.] kelet felé Elődnek, Szabolcs Apjának nagy erdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak...« Györffy felfogása e tekintetben továbbra is ellentmondásos és bizonytalan maradt. Az 1977. évi megengedő megnyilvánulásához a »Törtenerf földrajzaban« (1987) a város történetének vázlatában található véleménye áll a legközelebb: »... az első vár építését Árpád utódainak kell tulajdonítanunk. Mint várépítő számításba jöhet... Szabolcs vezér, majd Géza fejedelem ...« (TF. II. 176.). Fejér megye történeti bevezetőjében viszont úgy véli, hogy »Szabolcs halála után ... valószínűleg Fehérvár is a mindenkori fejedelem kezébe került« (TF. II. 325.), illetve azzal is számol, hogy mindez István korában, a megyeszervezés kapcsán történik meg, aki Szabolcs leszármazóinak - a Csák nemzetség tagjainak - birtokviszonyait is rendezte (TF. II. 327. és 326. is). A probléma ott van, hogy Szabolcs nem volt Árpád leszármazója, amit Györffy természetesen tud. A rokonság fokában ellentmondás van Anonymus és a krónikák közt. Anonymusnál a rokonság nem követhető. A XIV. századi krónikakompozíció szerint Szabolcs Árpád nagybátyja. Györffy erre alapozza feltevését, hogy Árpád után Szabolcs következett a magyar fejedelmek sorában. (Több munkájában. Vö, pl. Gesta. 1977-i hasonmás, 164.) Szabolcs bir-