A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

az idézet szövegében kisebb álló betűkkel jelezzük. A feltehető kihagyást pedig ugyancsak kisebb betűkkel < > -ben pótoljuk. A [ ] zárójelbe helyezett szövegrész nem bizonyos, hogy a latin krónikában is megvolt: »Megelegedett első hadjáratának győzelmeivel, melyek őt nagy örömmel töltötték el, és mulatozást rendezett. Azon tűnődött, hogy a sors által kezére került kincsekkel milyen művet alkosson, hogy neve emlékezetessé váljék a világon s megemlegessék ennek a hadjáratnak a történetét. Mikor ezekbe a gondolatokba merülve üldögélt, egy hang érkezett a fülébe: 'A zsákmányul ejtett kincseken építtess egy nagy várat, mely az utánad következő királyoknak legyen a székhelye [és < a temploma > az eltávozottaknak temetési helyül szolgáljon]. ' Amikor ezt a hangot hallotta, azonnal megkezdte a vár építtetését. Az építkezéseket folytatta és idők múltával felépült egy hatalmas vár [és egy nagy templom]. Isztolni Belegrad nevet adta neki. Ez lett a székesfővárosa és temetkezőhelye mindazoknak a királyoknak, akik attól az időtől kezdve a mai napig [itt] uralkodtak Miután Isztefán király ennek az ünnepélyes városnak az építését befejezte, Iszá őfényességének ezernyolcvanadik évében Isztefán király is elhalálozott, és abba a templomba temették el, melyet ő maga építtetett Isztolni Beligrádban.«

no A Tarih-i Üngürüszben megőrzött latin krónikatöredék eredeti szövegének szerkesztését, az idézetben szereplő két mozzanat, a [mennyei] sugallat említése és az 1080. év alapján szorosan a szentté avatás körüli évekre kell helyeznünk.

111 A szöveg krónika és nem legenda jellegét a hadjáratok említése és a várépítés hangsúlyozása teszi kétségtelenné.