A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
A legkorábbi híradás, az 1077 táján szerkesztett Szent István Nagyobbik Legendája, a 10. fejezetben a bazilika építésének kultikus célját jelöli meg: Bár Szent István Kisebbik Legendája megírásának időpontja vitatott, mindenki egyetért abban, hogy a Nagyobbik Legenda (1077) után és Hartvik-féle Legenda (1116?) előtt készült. A Kisebbik Legenda a 4. fejezetben rendkívül fontos adatot közöl arról, hogy István nem a templom alapítója, hanem megújítója volt. Azaz igazolja az általunk fentebb kifejtett fejedelmi udvarházbeli kápolna létét: »Nam sub titulo Sande Marie »Mert megújította a dicsőséges gloriose virginis in Alba civitate - szent Szűz Máriáról elnevezett que ob specialitatem nobilitatis sue templomot Fehérvárban - a város »Erat vir iste fidelis, in omnibus actibus suis deo perfecte deditus, per votum etoblationemsemetcum regno suo sub tutela perpetuae virginis dei genitricis Mariae praecibus assiduis conferens ... Et ut maiorem ipsius defensionis misericordiam consequi valeret, in ipsa regalis sedis civitate, quae dicitur Alba, sub laude et titulo Virginis eiusdem perpetuae, famosam et grandem basi-licam, opere mirifico ... construerecepit.«, azaz: »Ez a férfiú hívő volt, minden cselekedetét teljesen Istennek szentelte, fogadalom s felajánlás útján szüntelen imáiban magát és királyságát az Örökszűz Istenanya, Mária gyámsága alá helyezte ...És hogy könyörületes oltalmát még inkább elnyerhesse, magában a királyi székvárosban, melyet Fehérvárnak mondanak, ugyanazok Örökké Szűz dicsőségére és nevére, híres és hatalmas, csodálatos művű bazilikát... kezdett epittetni«. 103
