A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Másodszor, azaz szűkebb értelemben, a fehérvári bazilika korai korszakának alsó határát azzal az időponttal határozhatjuk meg, amikor István király megkezdte a fehérvári fejedelmi magánkápolna nagyméretű, pompázatos átépítését. Ennek időpontját a hazai krónikáink és a külföldi híradások egybehangzóan az erdélyi és a bolgár hadjárathoz kötik, illetve az akkori meglétét feltételezik: 1. 1050-1060 közt a namuri Szent Albanus monostorba látogató Leodvin bihari püspök elbeszélése szerint István részt vett II. Bazileos bizánci császár (976 -1025) Sámuel bolgár cár (993-1014) elleni, közelebbről meg nem határozott időpontban viselt hadjáratában, ahol számtalan ereklyét és templomi kincset zsákmányolt, amit Fejérvárott a bazilikában helyezett el.

89 2. A szinte kortársi feljegyzésnek tekinthető Hildesheimi Évkönyvek a Gyula elleni hadjáratot 1003-ra teszik, de a bennük használt kalendáriumrendszer miatt az adat 1002-nek felel meg.

90 3. A XI. század végi, Szent László kori Gesta - a fehérvári bazilikában működő őrkanonok, Ákos mester (+1275), közvetítésével továbbadott - híradása szerint, amelynek szövegét a Képes Krónika és köre őrizte meg számunkra, István a bolgárok és a szlávok Keán nevű vezére elleni hadjáratában szerzett kincsekből gazdagította az albai bazilikát. Ez a hadjárat a forráshely szerint közvetlenül az erdélyi hadjárat után volt, amelyet a Budai Krónika 1002-re helyezett.

91 4. A Székesfehérvárott 1541-ig őrzött, az ismert krónikáinktól eltérő szerkesztésű latin krónika török fordítása a Tarih-i Üngürüsz Szent István uralkodásának csupán három mozzanatát örökítette át számunkra: a koronázást, a bolgár-szlavón hadjáratot és Székesfehérvár várának alapítását. A három mozzanat közül éppen a Keán el-