A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

seu terminis et finibus ...«, táraival és mezsgyéivel a wesprim-i egyház alá vetettük ...«

63 azaz: Erre a szövegrészletre alapozta mind Györffy György, mind Mezey László az első fehérvári egyház veszprémi püspök alá történt rendelésének gondolatát. Györffy 1967-ben így vélekedett: »A Fehérvárra (Alba civitas) vonatkozó részek hitelesnek tekinthetők, ebben egyebek mellett az olvasható, hogy István király a veszprémi püspökség alá rendeli Fehérvárat egyházaival, kápolnáival, határaival, ill megyéjével együtt.«

M Mezey László Györffynél is tovább ment. Ő már Szent Péter és Pál keresztelő egyházát nem csupán a veszprémi püspök joghatósága alatt állónak mondta, hanem azt tette meg a fehérvári főesperesség egyházává is: »Az istvánkori Albensis civitas a 14. század elején egy Veszprém-egyházmegyei esperesség névadója. E kerület egyházi elöljárója mint archidiaconus és a káptalan kanonokja, ekkor már Veszprémben tartotta székét. De kétségkívül annak a presbyternek, majd archipresbyternek utóda ő, aki - a fehérvári ispán fegyvereseinek védelme alatt - a vár keresztelő egyházából, a vár megyéjének egyházi szervezését végezte. Ma már tudjuk, hogy ez az ecclesia baptismalis és titulus azonos amaz egyházzal, mely a mai székesegyház helyén, egykor a fejedelmi udvarban állt... Ez az egyház később Szent Péter (Pál) néven a királyi város plébánia egyháza. ...«

65 Vajon hiteles-e a veszprémi püspökség 1009-i oklevelének fenti részlete, vajon következik-e belőle Fehérvár első egyházainak a veszprémi püspöktől való függése, illetve a Szent Péter és Pál templom esperesi székhely volta? Az oklevélről a szakkutatás már korábban megállapította, hogy 1257-től kezdve a két korai másolatban fennmaradt szövege interpolált. Nem célunk és nem is feladatunk, hogy ezen a helyen a veszprémi püspökség területét leíró királyi oklevél teljes kritikai vizsgálatá-