A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
A fentebb már említett, a 970-es években készült ú.n. Piligrim féle hamisítványok köréhez tartozik egy, a korai magyar kereszténység története szempontjából fontos forrás. A levelet Piligrim 974 táján VI. Benedek pápához címezte. Dümmler véleménye szerint ezt a levelet hitelesnek és eredetinek kell tekinteni, bár azt Piligrim sohasem küldte el a pápának. A levél szerint a tárgyalt dunántúli templomos helyeken a honfoglalást követó' évszázad derekán, a jelentős társadalmi és felekezeti változások ellenére már mintegy 5000-re volt tehető csupán az előkelőbb magyarok körében a keresztények száma. A szolganépek nagyobb része pedig szintén keresztény, akik lelki igényeit számos pap szolgálja. 29 Ez a körülmény pedig nem csupán a dunántúli püspökségek gyors megalapítását tette lehetővé Szent István számára, hanem a frank-kori kereszténység kontinuitásának komoly esélyét vetíti elénk. Mindennek elmondása a weridei keresztelőegyház és a vele azonosnak tekinthető Fehérvár első plébániája szerepének jobb megértését is lehetővé teszi. Nem pusztán az azonosság valószínűségét erősíti, hanem ősi lelki és igazgatási territóriumát is meghatározza. 30 l-h. A fehérvári keresztelőegyház. Géza és Taksony fejedelem sírhelye A székesfehérvári várbeli Szent Péter és Pál apostol nevét viselő keresztelőegyház felépítésének »ante quem«, azaz egy biztosan datálható ismert eseményhez kapcsolódó híradását a - más összefüggésben - már emlegetett lengyel krónikaíró, Dlugoss hagyományozta át korunkra. Közlése szerint ebben az egyházban volt Szent István atyjának, Géza nagyfej edelemnek a sírja.
