A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

SOLYMOSI LÁSZLÓ: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai az Árpád-korban

nelmi emlékek. Monumenta Hungáriáé Historica. II. Budapest 1888. 257259. Említette őket Hajnik: i. m. 71. További adatokat közölt Holub: i. m. 177. A sajátos topográfiai helyzetre elsőként mutatott rá Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) „fővárossá" alakulásának kezdetei. Tanulmányok Budapest Múltjából 18(1971), 44-53. Marsina II. 224-225, 227-229. Hazai okmánytár VIII. 19, Wenzel XL. 209, Urk. Burg. I. 57, 266, 369, 373, Zala I. 97. Vö. Josef Deér: Aachen und die Herrschersitze der Arpaden. In: Byzanz und das abendländische Herrschertum. Ausgewählte Aufsätze von Josef Deér. H. v. Peter Classen. Sigmaringen 1977. (Vorträge und Forschungen Bd. XXI.) 386, Solymosi: A hiteleshelyi pecséthasználat (8. jzt.), 107,115-116. Fejérpataky: A királyi kanczellária (45. jzt.), 47- 48, Szentpétery: Magyar oklevéltan (15. jzt), 86. A káptalan bizonysága királyi parancsra 1250-ben Komárom és Tolna megyében járt el. Hazai oklevéltár. Szerk. Nagy Imre, Deák Farkas és Nagy Gyula. Budapest 1879. 17. Ezt megelőzően is tevékenykedett hiteleshelyi kiküldött, de ő 1238-ban Somogy megyében magánjogügylet (adásvétel) tárgyát képező szőlők és földdarabok számbavételét végezte el és jegyezte fel. Hazai okmánytár VII. 13-14. (Az oklevél kelte tévesen 1228.) DL 99859, kiadása: Wenzel IX. 7-8, 45-47, 94-95. Az egri káptalan részvétele az ügyben a Borsod megyei birtokokra vitt szolgák számbavételére szorítkozott. A káptalan IV. László királynak jelentett, aki a jelentést a felbontás után sub cavité sigilli küldte Fehérvárra. DL 40127, kiadása: Hazai okmánytár VT!. 154-155.