A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
SOLYMOSI LÁSZLÓ: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai az Árpád-korban
Eckhart Ferenc: Hiteles helyeink eredete és jelentősége. Századok 47 (1913), 650-651, Franz Eckhart: Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. MIÖG Ergänzungsband IX. Heft 2. Innsbruck 1914. 417, Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest 1930. 122, Perényi József: A francia iskolák hatása a magyar okleveles gyakorlat kialakulására. Budapest 1938. 22, Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. A Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői Szent Norbert Gimnáziumának és Szent Norbert-nevelőintézetének évkönyve az 1943-44. iskolai évről. Gödöllő, 1944. 321, Uő.: A középkori magyar (12. jzt.), 25, Uő.: A magyar pecséthasználat (12. jzt.), 57. Arnold v. Ipoly i-Stummer: Beiträge zur mittelalterlichen Siegelkunde Ungarns. Mittheilungen der kaiserl. königl. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale 4(1859), 294—295, Takács Imre: A magyarországi káptalanok és konventek középkori pecsétjei. Budapest 1992. 81, XIII. tábla: 41.1. kép. Uo. 17, 22-23. Solymosi László: Guden magánoklevele másodlagos pecsétjének eredete. Veszprémi Történelmi Tár 1(1989), 101-105. Solymosi: A hiteleshelyi pecséthasználat (8. jzt.), 138 (132. jzt.). Vö. Kubinyi András: Székesfehérvár középkori oklevéladása és pecsétéi. Székesfehérvár Évszázadai 2(1972), 159, Györffy György: Gyulafehérvár kezdetei, neve és káptalanjának registruma. Századok 117 (1983), 1117. Kivételesen egy 1256. évi oklevélben a keltezés nem a szokásos helyén, hanem a közzététel után szerepel. Marsina 11.369. Wenzel VI. 531, Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. ( = Urk. Burg.) I. Bearb. v. Hans Wagner. Graz-Köln 1955. Nr. 333. Vocabulaire International de la Sigillographie. Red. Stefánia Ricci Noé. Roma 1990. Nr. 104, p. 97, Vocabulaire International de la Diplomatique. Ed. M a Milagros Cárcel Ortí. Valencia 1994. Nr. 71, p. 35. DF 200631 (Veszprémi kápt. mit., Gyipolt 1-2). A két kiadatlan, sajátosan összefőzött oklevelet Holub József tájékoztatása nyomán a diplomatikai irodalom 1913 óta ismeri, de diplomatikai értékelése eddig nem történt meg. Eckhart: Hiteles helyeink eredete (15. jzt.), 650-651.
