A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
SOLYMOSI LÁSZLÓ: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai az Árpád-korban
ahol az erre vonatkozó 13. századi adatok az 1550-ben kinyomtatott Váradi Regestrumban megmaradtak. 6 A fehérvári káptalan legkorábbi ismert kiadványa 1184-ben készült. Elbeszélése szerint az esztergomi váralján lakó királyi udvarnokok vezetőikkel együtt azzal vádolták a tihanyi apátság közelben lakó urkutai szolgáit, hogy szintén királyi udvarnokok lennének. A tihanyi apát és szerzetes társai viszont azt állították, hogy a 11. század végén I. András fia, Dávid herceg adta őket a tihanyi egyháznak ül. Béla király Dénes nádort és két bírótársát bízta meg az ügy kivizsgálásával. A bírák végül úgy határoztak, hogy az apát két szerzetessel és udvarispánjával állításuk igazolására tegyen esküt a fehérvári egyházban. Az eskü napján a helybeli kanonokok és több más egyházi személy jelenlétében az udvarnokok - nagyobb büntetéstől félvén - bevallották, hogy hamisan vádaskodtak, és nem engedték, hogy az apát és emberei az esküt letegyék. A tihanyi apátság így megőrizte a tíz szolga felett korábbi tulajdonjogát, a bírák pedig a királyi udvarnokokat hajuk lenyírásával büntették, míg vezetőiket pénzbírsággal sújtották. 7 A fehérvári káptalannak az elmaradt eskü adott alkalmat arra, hogy a per történetét a tihanyi apátság jogainak védelmében írásba foglalja, és ezzel első ismert oklevelét kiadja. Hasonló eset később is előfordult. Rátót nembeli Regnáld veszprémi várispán 1237-ben esküre kötelezte a veszprémi káptalan perbeli ellenfeleit, de az eskü napján Fehérvárott a felek megegyeztek egymással. 8 Máskor viszont nem maradt el az eskü. IV. Béla király 1237-ben Fejér megyébe is bizottságot küldött ki a birtokviszonyok felülvizsgálatára. A hat bíróból álló testület Csák nembeli Miklós és a vinári udvarnokok birtokperében úgy ítélkezett, hogy Miklós megtarthatja vinári szőleit, ha két társával együtt a bazilika Szent István király oltáránál esküt tesz, hogy a három vitás szőlőt a vinári udvarnokoktól vásárolta. Miután az esküt letették, a káptalan az
