A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről

még úgy vélte, hogy „a szláv fordítás is a magyarból való lehet". Két­száz oldallal odébb már némileg módosított véleményén. Bár itt is hangoztatta, hogy Gyulafehérvár román neve egy bolgár-török *Ak kai vagy egy magyar Fehérvár fordítása", de azzal, hogy e helyütt Bdgradot a „honfoglalás előtt vagy a honfoglalás körüli időkben keletkezett szláv eredetű név"-nek tekintette, továbbá azzal, hogy kinyilatkoz­tatta: a délszláv Bilgrad~b „megvolt már a IX-X. sz[ázad]ban", lényegé­ben kiiktatta a magyar Fehérvárt a lehetséges átadók sorából. A hon­foglalás előtt, a IX. században ugyanis a magyarok nem jöhetnek szóba a Bâgrad név forrásaként. A fehér' jelentésű, bármilyen nyelvű jelző értelmével Melich érdemben nem foglalkozott, mindössze Dnyeszter-Fehérvár kapcsán utalt Bíborbanszületett Konstantin azon adatára, miszerint e várat a besenyők „fejérnek nevezték, mert egészen fejér kőből épült". 4 Nem foglalkozott érdemben a Fehérvár nevek nyelvészeti jellegű problémáival Váczy Péter, viszont történeti következtetését nem ha­szon nélküli megemítenem. Eszerint „a pusztai lovas nomád népeknél általános az a szokás, hogy fővárosukat »Fehervarnak« hívják. Az Ár­pád-nem székvárosa is (Székes)Fehérvár. Mindez döntő bizonyíték arra, hogy a magyar Gyulafehérvár még a királyság megalapítása előtt keletkezett". 5 Váczy véleménye azon a ki nem mondott, de feltétele­zett megállapításon nyugszik, hogy a X. században igazán két hatalmi centrumuk volt a kárpát-medencei magyaroknak, az Árpádok székes­fehérvári és a Gyulák gyulafehérvári központja. Hogy azonban egy ef­féle nézet nem állhatja meg a helyét, azt az mutatja: az Árpádokkal és a Gyulákkal vetekvő súlyú Ajtony központját Marosvárnak hívták, és a többi magyar törzsfő székhelyét sem nevezték Fehérvárnak. Ifj. Horváth János szintén abból indult ki Székesfehérvár nevének magyarázatakor, hogy Géza és Szent István korában két Magyaror-

Next

/
Oldalképek
Tartalom