A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KUBINYI ANDRÁS: A székesfehérvári prépostok szerepe az államkormányzatban

Összefoglalva az állapítható meg, hogy annak ellenére, miszerint a székesfehérvári prépostság jelentős birtokai dacára nem tartozott az ország legtekintélyesebb egyházi birtokosai közé, egyházi kiváltságai, valamint a káptalani templom király koronázó és temetkezési hely jellege miatt a prépost nagy tekintéllyel rendelkezett. Noha nem volt püspök, mégis a rendi értelemben vett prelátusok közé számították, azaz hivatalból tagja volt a királyi tanácsnak, és megjelenhetett az országgyűléseken. A javadalom ezért kívánatosnak számított: amennyiben a prépost nem vált kegyvesztetté, biztos lehetett abban, hogy püspökként fogja életét végezni. Ettől függetlenül, amennyiben élt királyi tanácsi tagságával, beleszólhatott az ország ügyeibe, annál is inkább, mert többségük a javadalom tekintélye miatt is magas állami tisztséget viselt. • JEGYZETEK Vö. Mezey László, Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban, in: Székesfehérvár évszázadai, 2. Középkor, szerk. Kralovánszky Alán, Székesfehérvár 1972, 21-34. Udvardy József, A kalocsai érsekek életrajza ( 1000 - 1526 ), /Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae XI./ Köln, 1991, 409. Johann Christian von Engel, Geschichte des ungarischen Reiches und seiner Nebenländer, I. k. Halle 1797,24, 30,136. 4 Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, III. k. Bp. 1987,466. 5 Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek, Bp. 1899, 606. - Vigyázat, mivel a kiadás a régi közléseket veszi alapul, ezért kihagyja a törvény kéziratában szereplő' nagyváradi és dömösi káptalant, amelyekre csupán a