A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KÁLLAY ISTVÁN: A fehérvári koronázó bazilika közjogi szerepe

Emelték a fényt a király jelenlétében végzett, hagyománnyá váló augusztusi szertartások, koronázások, esküvők vagy szentté avatások. István elhatározása a minden mást meghaladó fényű templom építésére az államalapítás része. Dinasztiájának méltóságát ezzel is kiemelte. Kálmán törvényeinek bevezetésében olvashatjuk, hogy a szentistváni rend megújítására törekedett. így utódai is megbecsülték a dinasztia szent helyének a jelentőségét. A hagyomány szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla családjával és az egyházak kincseivel együtt Szent István testét is a tengerpartra vitette.

9 A székesfehérvári bazilikát, a korona őrzőhelyét, Pétertől kezdve a koronázás szükségszerű színhelyének tekintették. A 11. század véres trónharcai mutatják, hogy ez már István első utódai alatt szokásjogi elvvé vált. A koronázás joga ugyan az első magyar főpapot, az esztergomi érseket illette meg, de ezt nem a saját templomában, hanem a fehérvári bazilikában kellett elvégeznie. Majdnem biztos, hogy itt kellett a király trónjának is állnia.

10 Az egyházi ünnepek bazilikában való megüléséből következett a király országos jellegű bírósági jelenléte: a törvénynap. Erről már Szent Gellért nagyobb legendája megemlékezik: István a Szent Szűz évenkénti megünneplésére Fehérvárra jött, ahová összehívta az apátokat és a püspököket, hogy együtt ünnepeljenek. A királyok 1083 után minden augusztus 15-20. között biztosan itt tartózkodtak, ahol a panaszosok megtalálhatták. Ezt az Aranybulla is kimondta: a király köteles a szent király ünnepét Fehérvárott megülni, hogy a pereket eldöntse, és a királyi szerviensek szabadon járulhassanak eléje. Ezekből a törvénynapokból vezeti le a magyar alkotmánytörténet az országgyűlés intézményét - Székesfehérvár tehát ennek a bölcsője.

11 Az 1240. évi pápai vizsgálat megállapítása szerint a kancellárság a székesfehérvári egyházhoz tartozott. Az 1290. évi országgyűlés decretuma