A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KÁLLAY ISTVÁN: A fehérvári koronázó bazilika közjogi szerepe

fehérvári prépostság jogállását. A veszprémi püspök annál inkább, de törekvése a középkor végéig nem járt sikerrel. De voltak belső gondok is: a káptalan ugyanis vitatta, hogy a prépost gyakorolhatja-e a quasipüspöki jogokat. A prépost és a káptalan között a 16. századig folyt a per, amelyben a káptalan kedvezőtlen helyzetben volt, mivel a monostor István király által adott jogokra hivatkozott. Maga a káptalan intézménye ugyanis későbbi, 1100. utáni. Az 1202. évi pápai kiváltságlevél kimondta, hogy a prépostot és kanonokjait csak a pápa függesztheti fel vagy átkozhatja ki, erősítheti meg birtokjogaikban és jövedelmeikben. A prépostok megbecsülését mutatja, hogy volt olyan, akiből győri püspök lett, vagy akit nemesi rangra emelt az uralkodó (1415: Mihály fia Benedek). Károly János az alapító szándékát a következőképpen foglalja össze:

3 - fejedelmi utódainak a koronázása itt történjen, - az ország koronáját, egyéb királyi jelvényeit itt őrizzék, - temetkezési helyül szolgáljon. A koronaőrzés a káptalan prépostjának a feladata volt, aki maga helyett a káptalanból egy őrkanonokot is kinevezhetett. Ő őrizte a bazilikában a koronán kívül a király díszjeleket, valamint Révay szerint a kettőskeresztet, a stólát, az övet és a királyi zászlót. A prépost jelenléte a koronázáskor nélkülözhetetlen volt. Mindezeken kívül itt őrizték a királyi trónt, a királyi ékszereket, az ereklyekincset és a koronázási palástot. Ezt az utóbbi felirata is mutatja, miszerint István és Gizella készíttették és adták a templom számára. Károly János megfogalmazásában e templom volt a kereszténnyé lett Magyarország vallásosságának legelső megnyilatkozása, rendeltetésénél fogva pedig a magyar nemzet álladalmi temploma.

4