A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
ÉRSZEGI GÉZA: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól
termeltek után nem fizettek, 45 valamint a nemesek sem fizettek saját javaik után. 46 Nem a székesfehérvári egyház az egyetlen, amelynek tizedjövedelme van. A korai időkben különösen gyakori, hogy a pápák megerősítették egyes kiváltságolt helyek tizedhez való jogát. 47 Később a helyileg illetékes püspökök gyakran megtámadták a kiváltsagoltak tïzedjogát, s csak valamilyen kompromisszum révén sikerült a perlekedő feleket kibékíteni. 48 Minden egyházi személy rendelkezett a privilégium fori kiváltságával, vagyis azzal a kiváltsággal, hogy őt csak egyházi bíróság előtt lehet perbefogni. Az egyházi bíróság azonban ugyancsak a megyéspüspököt, illetve fellebbezés folytán az érseket, s végül az esztergomi érseket mint az ország prímását, született pápai követet jelentette. A kiváltságolt fehérvári egyház népei azonban igazságszolgáltatás terén is a prépost alá tartoztak, s fellebbezniük is a Szentszékhez lehetett. A gyónás, a bűnök nyilvános megvallása a 900 körüli években ünnepélyesen nagycsütörtökön történt. 49 A magángyónás fokozatosan győzedelmeskedett a nyilvános felett, s a 13. századtól kizárólagos lesz. Ennek szertartása az előkészítő imádságból, a bűnök megvallásából, a feloldozásból, a szentelt olajjal való megkenésből és végül a szentmisén való áldozásból állt. 50 A bűnvallás formáját végül a IV. Lateráni zsinaton (1215) az „Omnis utrisque sexus" határozat rögzítette. 51 A bűnbánat szentségét a bűnök meggyónása után ettől kezdve a joghatósággal rendelkező püspök, illetve az általa megbízott plébános szolgáltatta ki. 52 Ez alól kivételt csak azok képeztek, akik szabad gyóntatóválasztási kiváltságot nyertek a pápától, illetve a kiváltságolt egyházak, mint a székesfehérvári, népei élveztek. 53 A székesfehérvári egyház kiváltságainak sorát ismerve, jelentőseknek kell minősítenünk ezeket, s már-már püspöki joghatóságot je-
