Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
II. A forradalmi átalakulás első hónapjai
M} 101 cä Boross Imre erélyes városkapitány, de mint túlságos konzervatív talán inkább gyönyörködött ezen zsidóheczben, mely a szabadelvű kormány működését megzsibbasztotta, minthogy annak elnyomására szokott erélyénél fogva valamit tett volna. Linzer Vilmos tiszti ügyész említést sem érdemel, valamint a szenátorokról is jobb hallgatni. Nem csuda tehát, ha az ily lágy pásztorok alatt szarvat eresztettek az oly Kurcz-féle demagógok. A városi főjegyzőt folyvást Lórodynak nevezi Pulszky Ferencz „Eletem és Korom" czímű munkájában, (így)... jellemzi őt. (...) E rövid életrajzot kiigazítom, mint Eis(ch)lnek barátja. Tagadhatatlan, hogy Eis(ch)l Eduárd eszes jótollú, mívelt, olvasott férfiú, s a városnak kevés hozzáfogható főjegyzője volt, de sokkal nagyob kéjencz, minthogy mellét az ágyúgolyónak kitette volna. 1849-ig városi főjegyző maradt, ekkor a belügyminisztériumhoz tanácsosnak neveztetett ki. Mint ilyen levonult Szegedre, onnan Aradra, s Aradról Törökországba, s itt vette fel a Lórody nevet és mint magánzó a hatvanas években Konstantinápolyban halt meg. FORRÁS: Boross Mihály: Élményeim. Székesfehérvár, 1881. (Továbbiakban: Boross) 25-26. o. 1848. április 17. Az országgyűlési követek díjazásának megállapítása A választott polgársággal közös ülés tartatván, megjelent Tschida János szószóló, Ybl Miklós, Grósz Pál, Juhász János, Töltényi János, Szeppelt Mihály, Márkus Pál, Krizsány János, Danes János, Márbik Mihály, Katona András, Réh János, Braun József, Gaszner József és Major Sándor választott polgár urak és miután elnöklő p(olgár) mester úr eló'terjeszté, hogy az e város részéről a lefolyt 1847/(4)8. évi orsz(ág)gyűlésre küldött követek visszatértek, hozván magukkal a nemzetnek legvérmesebb reményeit kielégítő és tökéletes átalakulási törvényeket, napidíjaik eránt határozni kellene. Melynek folytán a köz-ülés tekintve azt, miszerint az újabb idő eseményei a hazafiakban egyenlőséget idéztek elő, s miképpen a lefolyt orsz (ág) gyűlésen a megjelent követek a törvényeket mint népképviselők fejenkénti szavazattal hozták, és a megyék részéről küldött követeknek 6 ezüst forint napidíj jár, egyhangúlag megegyezett abban, hogy a lefolyt rövid országgyűlés alatt különben is köztudomás szerint rendkívüli drágaság uralkodván, az e város részéről az orsz(ág)gyűlésen volt követ uraknak egyenként 6 ezüst frt napibéreket számítsanak. FORRÁS: SZVL Elgyes ülési jegyzőkönyv 1848. No. 1265. 1848. április 18. Népgyűlési határozat a kormány üdvözléséről Indítványba tétetett, hogy a felelős magyar minis(z)terium üdvözletére azon nyilvánítással, hogy e város a tisztelt minis (z)teriumot, mint a nemzet akarata többségének kifolyását, az átalakulási téren minden kitelhető erővel támogatni szándékozik, küldöttséget nevezni kellenék. Elfogadván az üdvözlő küldöttség tagjainak a népgyűlés által Haáder Pál főbíró, König József tanátsnok, ífj. gróf Batt(h)yányi István, Simli Jó(z)sef polgárok, Niczky János tanátsnok és Braun Jó(z)sef és Hamvasy Emér polgár urak kineveztettek.
