Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

V. Császári zászlók alatt

1849. január 29. Gaál Eduárd királyi biztos új tanácstagot és telekbírót nevez ki Olvastatott n(agyságos) Gyulai Gaál Eduárd Fejérmegyei és Fejérvár városi k(irályi) biztos úrnak a f(olyó) hó 29-ról 61. szám alatt kelt rendelete, mellyel tudásul teszi, hogy Kolosváry Miklós tanácsnok ebbeli hivatalától általa elmozdít(t)atván, helyébe tanácsnokká Gilly János eddigi telekbírót, telekbíróvá pedig Orsonits Vilmost édesattya jótállása mellett ezennel kinevezi. Melly rendelet Gilly János és Orsonits Vilmos uraknak tudtokra adatván, hivatali esküjök letételére a f(olyó) hó 31-kén tartandó vegyes ülés kitűzetett. Házipénztárnok úr Gdly János tanácsnoknak tanácsnoki fizetését a mai naptól kezdve, Orsonits Vilmos telekbírónak telekbírói fizetését a mai naptól kezdve annak idejében szolgáltassa ki. Kolosváry Miklósnak tanácsnoki fizetését, Gilly János telekbírónak a fizetését pedig a mai naptól szüntesse meg. Orsonits Vilmos telekbírónak a telekbírói hivatalt a f(olyó) é(vi) február 1 -jén Füster János és Pacsay György tanácsnok, Ybl Miklós és Boldizsár Sal amon képvisellő urak (jelenlétében) adja át. Jelentéseik váratván, egyszersmind Kolosváry Miklós t(anácsnok) úr a nála lévő hivatalos iratokat és kiküldetéseirül a jelentéseket 8 nap alatt adja be. FORRÁS: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1849. No. 313. 1849. január 30. „A móri csata után" - A Figyelmező tudósítása a császári megszállás körülményeiről Székes-Fejérvár, január 30. Perczelnek gyalázatos megfutamlása után Moórnál Fejér megyét és Fejérvár városát őfelsége seregei minden ellentállás nélkül, sőt a józan gondolkozásúaknak számos helyen kimutatott részvéte mellett megszállták, s kíséretükben jött a közbéke, a személy- és vagyonbiztonság. — Ugyanis a pártütő kormány törvénytelen hatalmát csak a fölizgatott tömegek által bírván, bár szappanbuborék gyanánt, támogatni, sem maga, sem vak eszközei a tömegek törvénytelen kihágásait korlátolni nem merészelték és azért az eltérő, bár törvényes véleményben lenni látszó kisebbség személyei is bántalomnak voltak kitéve, az urasági legelők, szántóföldek bitangoltattak és elfoglaltattak s kivált az erdők kímélet nélkül pusztíttattak. A tökéletes személybátorságot báró Petrichevich Horváth János cs (ászári) kir(ályi) ezredes úr tüstint helyreállítani törekedett és szóval és tettel is biztosította a közönséget, hogy a cs (ászári) kir(ályi) seregek a legszigorúbb fenyíték alatt tartatnak, intézkedéseit művelt kímélettel tette, a fegyveres kóborlókat nemcsak tőlünk szigorúan távol tartotta, hanem kártevő vakmerőségüknek még a szomszéd megyékben is véget vetett azáltal, hogy katonai magasabb tudományú ismerettel és erélylyel üldözőbe vette és megsemmisítette. A f(olyó) hó 19-kén érkezett meg a megyébe n(agyságos) gyulai Gál Eduárd, Fejér megyei és Fejérvár városi kir(ályi) biztos s azonnal a közigazgatásnak a közbéke és rend érdekében leendő folytatására szükséges rendeleteket, míg a közigazgatás rendszeresíttetik, ügyes tapintattal, kedélyeket hódító nyájassággal, mindamellett azok irányában, kiknél szükséges, hajthat(at)lan szigorral, haladéktalanul megtette. Miután ő cs (ászári) k(irályi) felsége első Ferencz József iránt a hódolati okiratot a megyétől és várostól már báró Horváth ezredes úr kivette, a királyi biztos a közgyűlések tartását megyénél, s városnál ideiglenesen felfüggesztette és a pártütők táborában álló megyei és városi tisztviselőket hivatalaikból elmozdította, s helyettük másokat nevezett: a megyénél Kenesey Kálmán aljegyző helyett Mihálkó alügyészt, Horváth Imre szolgabíró helyett Kolosvári Sándort, — a városnál Hamvasi Emér kapitány