Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
IV. A honvédelem szolgálatában
M) 307 Cä dig egy arany gyűrűbe foglalt rubin kő, mellybe egy nympha 566 vésve volt, találtatott; azon felül arany szövetű selyemfátyol darabjai is voltak. A tetemek orvos urak vi(z)sgálatán(ál) fogva mintegy 40 éves némberi 567 hulladékoknak 568 találtattak. A hulladékok a székesegyház kriptájába tétetni rendeltettek, minthogy a körülményekből királyi és valószínűleg Árpád nemzetségi tetemeknek lát(s)zanak. A korona, a fátyol és a gyűrű a múzeumnak 569 küldessenek. Eischl Ede főjegyző úr vigye el, és ezen találvány a Honvédelmi Bizottmánynak jelentessen be, róla Lutzenbacher János, a M(agyar) Tudós Társ(aság) 570 titoknoka 571 is tudósíttassék, egyszersmind felszólíttassék, hogy e valószínűleg királyi sír még szinte márványkoporsó födve és befalazva lát(s)zik, annak kibontásához megjelenni szíveskedjék. Elnök úr (Hadhalmy Pál polgármester) megbízatván, hogy a lát(s)zó márványsír kivehetése végett az ásatást rendelje meg és az ásatást Szász Ferencz építész vezérelje, egyszersmind az ásatásnál mindig jelenlévő tisztviselőről gondoskodjék. FORRÁS: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1848. No. 4509. 1848. december 5. A koronázótemplomban feltárt sírokról készített orvosi jelentés Orvosi látlelet 1848. évi december 5-én Székesfejérvárott délután 2 órakor Hadhalmy Pál sz(ékes)fejérvári főpolgármester úr felszólítása következtében megvizsgálták alólírattak az ugyan ez nap délelőtt 9 órakor a Fazekas-téren fúrt kút mellett lelt márványkoporsóban feküdt csontvázat, mely a következendő állapotban találtatott: 1. Minden egyes csontrészek felismertethettek. így az egész koponya, mint a két lap-csont két fel-és négy al-karcsont, a kéz-gyökér és új-percek 22 borda, 24 gerinc-csont a szegycsonttal a 3 medence, ú(gy) m(int) a csíp- far-, és keresztcsont, mind a két vállkulcs, két comb, két szár és bal kapocscsont mind a két térdcsont, két ugró és két kockacsont, a lábgyökér és lábpercek. 2. Láttuk a magyar csontoknak kitűnő nyúlánkságát, gömbölyűségét, simaságát; a lapcsontoknak tökéletes csontos állapotát, vékonyságát az ezeken lévő nyújtványok rónaságát, a vállkulcsoknak vízszintességét, egyáltalán az ízlapoknak rónaságát; a koponyán majd eltűnő varrányokat; 572 az arcnak aránytalan kisdedségét, annak tojásdad gömbölyűségét; a jelenlévő már megkopott az állkapcsokban ingó 1 7 fogat; a vékony élesszélű, hátúi rögtön görbedő, elöl kinyúló bordákat; a keskeny és rövid szegycsont(t)al; az alacsony és kisded gerinceket; a minden átmérőben a női medencéhez hasonló bő s kivályú keresztcsontú medencét; láttuk továbbá a többnyire porhanyó csontoknak sárga-piros, mocskos színét állományok likacsos, érdes mivoltát; a henger-csontok testének velőtlenségét; a vékonyabb henger-csontoknak, különösen nyújtványaiknak porhanyósságát és törékenységét; egyáltalán az egész csontvázon elömlő állati anyagtalanságot és penészességet, - azt véljük: hogy a csontvázaknak ezen sárga-piros mocskos színe, kocsonyátlansága, porhanyóssága, annak több századosságát mutatja; 566 A görög mitológiában a természet erőit megszemélyesítő nőalak, istennő. 567 némberi = női 568 hulladékoknak = hulláknak, tetemeknek 569 a pesti Nemzeti Múzeumnak 570 Magyar Tudós Társaság = a Magyar Tudományos Akadémia korabeli elnevezése. 571 titoknoka = titkára; Luczenbacher (Erdy) János (1796-1871) ügyvéd, történész, numizmatikus, régész. 1846-tól a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre. Pestre kerülése előtt a Fejér megyei Vereben a Végh családnál volt neve lő, ügyvéd és jószágfelügyelő. 5 72 varrányok = koponyavarratok
