Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
IV. A honvédelem szolgálatában
3D 266 Ci, 1848. október 10. Eischl Ede, városi főjegyző tiltakozása Székesfehérvár nevében, Tóth Lőrinc országgyűlésen elhangzott vádjaira Nyílt levél Mély índignatióval 493 olvasta a székes-fejérvári közönség a tegnap érkezett Közlöny 1 19. számában Tóth Lőrincz által a f(olyó) hó 5. képviselői gyűlésben e városról elmondott rágalmat „hogy e város az ellenséget nyílt karokkal fogadta", ennek folytán e tárgyban itt kormányi biztosság működik, ez fajdal mas, de az eredmény újabb tanúságát adandja e városnak az alkotmányosság és nemzetiséghez leghívebb ragaszkodásáról, addig is Tóth Lőrincz mondása által okozott balhiedelem mielőbbi megszüntetésére a következő tényeket sorozom elő. 494 Székes-Fejérvár városa még f(olyó) é(v) aug(usztus) 30-(án) adott át a hazának 220 felruházott, fegyverkezett, lőszer s tábori eszközökkel ellátott önkínteseket 495 — a pótlék díjul a város havonként 1 760 ezüst ft(ot) fizet — a város a nemzetőrség számára 40 000 kemény töltést elkészíttetett 496 4 ágyút kért, s azokhoz a lovakat a szereket magáiból ajánlotta 497 s(z)ept(ember) 1 5-én a népfelkelést rendezte 498 a vezéreket kinevezte, az exbán ellen proclamatiót nyomattat, falra ragasztja, és az ellenség ellen háborút és támadást a templomokban predicáltat 499 Holcse 500 nádorilag rendelt tábornok kijelelése szerint a várost elsánczoltatta, 501 a Sárvíz mentében az elsáncolást a megyében sürgette, elősegítette, Csányi királyi biztos és Salamon kormánybiztossal egyetértőleg, 1 6 000 főnyi magyar sereg élelmezését a biztosok megelégedésére eszközölte, kényeimül a tábornok fasátorokat állíttatott és a népfelkeléshez még s(z)ept(ember) 22-én is 400 kormányi fegyvert hozatott, 502 ezek a jegyzőkönyvek száraz adatai. Hát miért nem állott ellent a város Jellacsichnak? Megmondom az elégséges okát, mert ellentállni nem lehetett, mert az ellentállást mint célszerűtlent, felsőbb rendelet ellenezte, ugyanis: S(z)ept(ember) 23, 24 és 25-én e város körül rögtön 1 5 900 főnyi magyar gyalog sereg gyűlt össze, ezzel a város előtti ellentállást hittük és erélyes igaz hazafiúi érzésű elnökünk Hadhalmy Pál és az állandó bizottmány, mind a seregek ellátásában, mind az ellentállási készületekben fáradhat (at) lan és áldozatteljes buzgalmat tanúsított, ezt Csányi és Salamon nyíltan is elismerték, de s(z)ept(ember) 24-én a haditerv változott, és minthogy a sárréti vonal a táczi, csíkvári és úrhidai töltéseknél már elsánczolva volt, én alulírott, Csányi szállásán Szapáry, Luzsénszky, Gál és Anákker jelenlétekben igen éles és kemény szavakkal támadtam meg különösen azt, hogy a siófoki és sárréti vonalak ellentállás nélkül adatnak fel, de azt a felvilágosítást nyertem, hogy Gál e vonalat a magyar eddigi kész erőre hosszúknak találja, és hogy a magyar seregnek csak egy része fogja a sárréti átkelést ideiglenesen gátolni, a fő pedig a Velencze és Adony köz(ö)tti rövidebb vonalra állíttatni, sőt a mindenesetre megvédendő vonal Martonvásár és Ercsi között leend. — E haditerv folytán az itt szállásolt magyar erő leg493 indignatio^felháborodással 494 sorozom elő=sorolom el 495 A szövegben található jegyzőkönyvi számokat a lábjegyzetben közöljük. Lásd: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1848. No. 3081. 496 u. o. 1848. No. 3102. 497 u. o. 1848. No. 3239. 498 u. o. 1848. No. 3248. 499 u. o. 1848. No. 3285. 500 Franz Holtsche 501 u. o. 1848. No. 3295. 502 u. o. 1848. No. 3358.
