Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
II. A forradalmi átalakulás első hónapjai
1848. március 31. Tanácsi határozat a Markbveiter Adolf izraelita kereskedő engedély nélküli kereskedésének megszüntetéséről Orsonics György tanácsnok úr polgármesteri kiküldésen fogva bemutatá jelentését Markbveiter Adolf izraelitánál talált erdélyi végszűrök eladása letiltásáról - folytában ezen jelentésnek több csapó mesterek ez ülés előtt megjelenvén Markbveiter Adolftól talált végszűrök elkobzását kérték — mellyen fogva Markbveiter Adolf meghal(Ogat(t)attván, ki mentségére az e városi szűrszabó mestereknek abbeli írásbeli bizonyítványát mutatá fel, hogy miután az itteni csapó mesterek sem az úgynevezett erdélyi szűrt nem készítik, sem eladás végett nem tartják a panaszlottat megbízzák légyen, hogy számokra erdélyi végszűröket hozasson ezen fogva végszűreinek az elkobzás alóli felmentését kérte. Miután a múlt évi polg(án) j(egyző)k(önyv) 1 871. száma alatt Markbveiter Adolf(f)al egy kereskedést űző édesannyának Stern Márk özvegyének az erdélyi végszűrük tartása eltiltatott, s így az íllyesekkel való kereskedés eltiltását tudta, s a tilalmat tudva hágta által és így a büntetésre magát érdemessé tette — abbeli vétségéért Sz(ent) Sebestyén! pénztár 185 számára fizetendő 10 pengő forintra büntettetett, nékie meghagyatván, hogy végszűrökkel való kereskedést elkobzás terhe alatt gyakorolni ne bátorkodjék; egyszersmind tekintetbe vétetvén az is, hogy a csapó mestereknek az erdélyi végszűrök tartása elmulasztásából a szűrszabó mesterekre nem csekély károsodás háramlik — azon csapó mestereknek meghagyatott, hogy erdélyi végszűrökkel az e városi szűrszabó mesterekkel ellássák, ellenkező esetben az erdélyi szűröknek tartása mindenkinek meg fog engedtetni. FORRÁS: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1848. No. 1049. 1848. április 1. A városi népgyűlés a kormány teljes önállósága mellett foglal állást Székesfejérvár városban 1848. évi apnl(is) 1-én d(él)e(lőtt) 1 0 órakor a városház udvarán Miskey Ferenc p(olgár) mester úr elnöklete alatt a tanács, csendbizottmány és számos népség jelenlétében tartott népgyűlés alkalmával: 1 052. sz(ám) A tegnapi napon d(él)e(lőtt) érkezett követjelentés martius 30-áról 24. sz(ám) a(latt) a csendbizottmánynak kiadatván, annak a magyar minis(z)térium alakítása, közteherviselés, úrbéri adózások a papi tized eránt kelt királyi válaszok tárgyában kimunkált javallata a népgyűlésben közakarattal elfogadtatván, orsz(ág)gyűl(ési) követeknek e város közönsége részéről a követi táblánál leendő előterjesztés végett határoztatott elküldetni. Az adott királyi szó szentségének hitében aminő határtalan örömérzet lelkesíté e város népét: imádni Istent ünnepélyes áldozattal, tisztelni királyt hálaérzettel, s látni szebb jövendőt örömteljes reménnyel akkor, midőn a királynak abbeli kegyelmes királyi ígérete esett tudtára, hogy az országot független magyar nemzeti felelős minis(z)térium által kormányozandja, éppen oly leverő s keserű elszánást okozó fájdalommal értesült a király nevében az ország képviselőihez intézett leiratról, melyben a felelős magyar minis(z)ténum határtalan bábcsoporttá alacsonyíttatni céloztatik, mert Bécsben kezelt magyar pénzügy a nemzet életerét, Bécsben kezelt hadügy a nemzet lételét veszélyezteti. E közönség kijelenti, miképpen magával elhitetni nem képes, miszerint e szószegés szeretett királyának akarata legyen, hanem feltalálja abban a szétverve eltiportnak vélt bürocratiának ismét lábra tö185 Szent Sebestyén templom pénztára
