Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

Bevezető

lajdonnevek esetében a leggyakrabban előforduló változatot, vagy változatokat hagytuk meg. A keresztneveket az eredeti helyesírással közöljük. Egy-egy forrásközlés szerkezete az alábbi sémát követi: I. Az irat, dokumentum keletkezésének dátuma. II. A forrás tartalmi kivonata (regeszta). III. Forrásszöveg. IV. A forrás lelőhelyének jelzete (levéltári, irodalmi hivatkozás). V. A forrás irattani jellegének meghatározása (eredeti, másolat stb.). VI. Lábjegyzetek (értelmező, kiegészítő jegyzetek). Székesfehérvár feudális kori és 1848/49-es levéltárának anyaga szinte teljes egészében fennmaradt, így jelentős iratmennyiség képezte a válogatás anyagát. A városi tanácsülési-közgyűlési ügyek száma az 1830-as években már meghaladta az évi 2000-et, az 1840-es években pedig 4000-5000 között mozgott. Az 1848. évi jegyzőkönyvek 4853, 1849. évi 4237 iktatószámot tartalmaznak. Ebből az következik, hogy kiadványunk egy-egy alaposabb tanulmány, szakdolgozat készítésekor nem helyettesítheti a levéltári kutatást, de minden bizonnyal megkönnyíti azt. A forráspublikáció összeállítását nehezítette, hogy számos fontos várostörténeti forrás nem található meg a levéltárban. Különösen hiányos a forradalom első napjainak és az ezt követő több mint egy hónapos időszaknak a jegyzőkönyvi anyaga. E források elkallódásának idejét a századfordulóra tehetjük. A hiányzó szövegeket Moenich Károly városi levéltáros sajtóközleményéből rekonstruáltuk. Moenich közlése a bizonyítéka annak, hogy a tanácsi-közgyűlési jegyzőkönyvek fogalmazatban fennmaradt sorozata az 1890-es években még szinte hiánytalan volt. Máig nem kerültek elő a városi tanács 1849. augusztus 2-19. között vezetett jegyzőkönyvei, melyeket már Lauschmann Gyula sem tudott felhasználni. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a több száz forrást fejezetekre tagolva, rövid bevezetővel láttuk el, amelyben a várostörténet fontosabb eseményeit foglaljuk össze. A városi jegyzőkönyveket a fennmaradt eredeti fogalmazati példányok alapján közöljük, ezeknél a külön iratfajta szerinti meghatározástól eltekintünk. Terjedelmesebb források esetében a szöveget kihagyásokkal közöljük, melyet (...) jellel jelölünk. Bővebb tájékozódás végett ajánljuk Lauschmann művének és a kötetben feltüntetett történeti irodalomnak a tanulmányozását. Bízunk abban, hogy a magyar köztörténet, várostörténet iránt érdeklődő polgárok, köztük diákok és tanárok szívesen veszik majd kézbe a kötetet. A szerkesztők