Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
VII. A szabadságharc végnapjai
1849. szeptember 7. Nyirák Ignácz székesfehérvári nagyprépost költeménye Streith Miklós halálára Boldogult Nyirák Ignácz székesfehérvári nagyprépostnak gyönyörű deák költeményei maradtak hátra. Azokból nyertem én az ideigtatott deák verset, melyet 1849. szeptember 7-én írt Streith Miklós halálára: „Memoria optimi amici Nicolai Streith parochi Boglarensis 7-a septembres 1849. Vi r pius, praestans, humilis, pudicus, Sed nimis prudens, nimium favendo Patriae, offendit, pyriaque culpam Glaade piavit." Magyarra szabadon így lehet áttenni. Legjobb barátom Streith Miklós boglári lelkész emlékezetére 1849. szeptember 7-én. Jámbor és derék, alázatos, szerény, Ámde kevéssé óvatos mert túlzott Honszerelméért, csak ez vala bűne, Életit adta." „Augusztus 1 6-án néhány becstelen boglári ember Cziegler Antal elvetemedett jegyző ösztönzésére a Bicskén állomásozó Jablonovszky tábornoknál bevádolták káplánjukat König Mórt, mint a kormánybiztos által kirendelt népfelkelési hadparancsnokot. A vitéz tábornok 17-én Boglárra nyomult, s a nép ujjongása közt elfogatta a káplánt, Streith Miklós plébánost, aki híveinek lelki, s testi atyja, s orvosa volt, s Pestre kísértette, hol szeptember 4-én mindketten kötél általi halálra ítéltettek, de kegyelem útján módosíttatott az ítélet, hogy Streith Miklós golyó által végeztessék ki, König Mór pedig vagyonvesztés mellett 1 5 évi vasban töltendő várfogsággal sújtassák. Streith Miklós 5-kén délelőtt 1 1 órakor agyonlövetett, König Mór pedig 5 évig szenvedett a königratzi várban." FORRÁS: Boross, 248. o. 1849. szeptember 9. A császári katonaság által elfogott Ulmann Ferenc kiszabadítása érdekében a tanács erkölcsi bizonyítványt ad ki testvére, Ulmann Antónia kérésére Uhlman Ferencz kávésnak hitesse 871 és testvére, született Uhlman Antónia az ülés előtt személyessen megjelenvén kérték, hogy a katonaság által elfogatott Uhlman Ferencznek ezek előtti erkölcsös magaviseletéről tanúlevél adassék ki. Uhlman Ferencz, mióta e városnak 872 volt, erről és arról is, hogy a városi elöljáróságnál reá oly panasz nem volt téve, amijért elfogatott és fenyít(t)etett volna. Ez értelemben nékie a bizonyítvány kiadattni rendeltetett. FORRÁS: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1849. No. 206. 871 hitesse = felhatalmazottja 872 Áthúzva ezután, hogy: „állandósan becsületes magaviseletű" volt.
