Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
VII. A szabadságharc végnapjai
Bru 441 Gâ Itéletjük fölolvastatott: honárulás volt bűnük, néhány áruló leveleik elfogattatván. 841 Nem telt bele 1 0 perc, roppantak a puskák, s ők megszűntek lenni. A sokaság közt lehete hallani, hogy a két szerencsétlenek megérdemlették sorsuk, mert gaz sárga-fekete 842 hazaárulók voltak, az osztrák hadsereg által több hazánkfiait már felakasztatták, s a fehérvári szerencsétlen nagy executiónak 843 is nagyjába ők lettek volna eszközlóik s. a. t. FORRÁS: Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. (Válogatta és sajtó alá rendezte Vörös Károly) Magvető Kiadó, Bp., 1973. 245-246.0. 1849. augusztus 20. Valenták Anna letartóztatása Kovács Pál alügyész volt a közvádló. Mednyánszky őrnagy csupa óvatosságból a postát zár alá vette, minden elküldött, s érkezett levelet felbontatott, s e kémszereppel engem s egy honvédkapitányt bízott meg. Hétfőn estefelé amint a leveleket bontogattuk, egy macskakaparáshoz hasonló írású levél akadt kezembe, melynek tartalma körülbelöl ez volt: „Nagyságos uram! A Kossuth-kutyák ma megjöttek, de hiszem istenemet, hogy a boldogságos szűz Mária nemsokára elpusztítja őket, s akkor hazajöhet nagyságod. Igaz híve. Nagy Pál Náni." E levél Farkas Ferencz préposthoz volt czímezve, aki.. .Gál szökésekor a többi jómadárral elhagyta Fehérvárt és Badenben tartózkodott. En e levelet — nem építvén semmit egy ostoba vén leány csacsogására — a már felbontott levelekhez dobtam, de talán az ákombák nagy betűk feltűntek a kapitánynak, s elolvasta a levelet. -Hát alispán úr! semmit sem ad az ilyen levélre? — kérdé neheztelve. — Semmit, mert egy ostoba vén leány írta, aki se árthat, se használhat — felelém. - Igen, de minket „Kossuth-kutyáknak" nevezett, ezt nem viszi el szárazon - s rögtön parancsot adott ki, hogy Nagy Pál Nánit rögtön fogják el, s meg is találták szegény ördögöt a Heringh, most Lindemann-ház pinczéjében és félholtan hozták a kiaszott bőrű apró teremtést a megyeházához. FORRÁS: Boross, 23 1. o. 1849. augusztus 20. Kapi József perére vonatkozó részletek Boross Mihály visszaemlékezéseiből Huszárt látni és fel nem lelkesülni a lehetetlenségek közé tartozott abban az időben. Körülvette őket a nép, s tudtokra adta, hogy két városi tanácsnok a város kocsiján most viszik a hódolatot Falkenheim után Pákozd felé. Nem kellett több a mi huszárjainknak, sarkantyúba vették lovaikat, utánavágtattak a kocsinak és csakugyan utolérték a város döczögő kocsiját, de abban csak egy tanácsnokot találtak, Kapi Józsefet, mert Katona András a másik kiküldött meghallván, hogy magyarok jőnek, a Haleszkertnél leszállt a kocsiról, s csak Kapi József a megtestesültebb sárgafekete vitte a hódolatot. (...) Kedden tartottuk az első vésztörvényszéki ülést a megyeház nagytermében, mely zsúfolásig megtelt kiváncsi hallgatókkal. Legelsőben is Kapy József vezettetett be. Majd délig tartott a kihallgatás. Aki 84 1 Kapi József tanácsnok a város hódoló nyilatkozatát vitte Pákozd fele gróf Falkenhayn részére, de Mednyánszky Sándor szabadcsapata elfogta. Valenták Anna a Badenba menekült Farkas Ferenc nagyprépost házvezetőnője volt, s gazdája nak írt levelét a postán lefoglalták. 842 Schwarz-gelb embernek (fekete-sárgának) nevezték a magyarok a császárhű lakosokat, míg a császáriak Kossuth-Hund (kossuth-kutya) névvel illették a magyar szabadságharcosokat. 843 executio (egzekució) =végrehajtás, halálos ítélet végrehajtása
