Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

VI. Fehérvár ismét szabad

VI. Fehérvár ismét szabad Az 1849. évi tavaszi hadjárat sikereinek köszönhetően Székesfehérvár és Fejér megye felszabadult. A császári katonaság - a katonai kórházat hátrahagyva - április 25-én elhagyta a várost. Kivonulásukat követően a városi tanács bizottmánnyá alakult, tagjai sorába a tanács és a tisztviselői karon kívül további nyolc fehérvári polgár kapott helyet. Az Állandó Bizottmány újjáalakulásával egy időben a királyi biztos által korábban kinevezett tisztségviselők benyújtották lemondásukat, amelyet azzal magyaráztak, hogy a császáriak által gyakorolt „ellenál(l)hat(at)lan kényszerítés elmúlt". E tisztviselők megtartották hivatalaikat és a bizottmány tagjaiként működtek tovább. Az országban uralkodó hadiállapot miatt nem történt részletes intézkedés a város közigazgatását illetően. E feladatot az újjászerveződő közgyűlés teendői közé sorolták. A városnak jelentős gondot okozott a császáriak által hátrahagyott katonai kórház, amelynek fenntartását vállalnia kellett. A kórházban levő betegek ellátását Say Ferenc városi főorvos ellenőrizte. Április utolsó napjaiban számos helyi rendelet született a bizottmány ülésein. Ismét forgalomba helyezték a magyar bankjegyeket, megszigorították az Állandó Bizottmány működését. A tagok kötelesek voltak a naponta tartott üléseken megjelenni, a hozott határozatokért pedig egyetemlegesen felelősséget vállalni. Az országos hadi és politikai eseményekről való tájékozódás nélkülözhetelen volt a város számára. E feladattal Zsömböry Edét bízta meg Székesfehérvár vezetősége, aki április 30-i jelentésében tudatta, hogy Kossuth Székesfehérvár országgyűlési képviselőjét, Batthyány Istvánt nevezte ki a város kormánybiztosává. Április 30-án Székesfehérvár örömmel üdvözölte a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely a Habsburg-ház trónfosztását cs Magyarország függetlenségét mondta ki. A közgyűlés Zsömböry Ede tanácsnokot küldte Debrecenbe, hogy a város hűségnyilatkozatát tolmácsolja a magyar kormánynak. 1849. május l-jén a közgyűlés - gróf Batthyány István megérkezése előtt - 1848-as alkotmányos alapon helyreállította a városi közigazgatást, az ostomállapot alatt felmentett hivatalnokokat visszahelyezte állásaikba. Visszaállították a városi nemzetőrséget, ideiglenes felügyeletével Niczky János tanácsnokot bízták meg. Ismét bevezették a nemzeti színek használatát. A posta működését és ellenőrzését megszigorították. A városba érkező idegenekre fokozott figyelmet fordítottak. 1848. május 10-én érkezett Székesfehérvárra az új kormánybiztos. A város elöljárósága küldöttséggel üdvözölte Batthyányi, aki a közigazgatás és az igazságszolgáltatás átszervezésével kezdte működését. Visszahelyezte hivatalaikba a megszállás alatt elmozdított megyei és városi tisztviselőket. A császáriakkal együttműködő személyek vagyonát zár alá vétette, közöttük szerepelt Boross Imre városkapitány, Gózon Ferenc ügyvéd, Farkas Imre kanonok, Heringh Ignác volt királyi ügyész, Horváth Mihály ügyvéd és Farkas Ferenc nagyprépost. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül helyezte a Gyulai Gaál Eduárd által elrendelt vagyonelkobzásokat. Jelentős átalakításokat végzett a közgyűlés tagjainak soraiban is.