Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
V. Császári zászlók alatt
ítélt személyeket töröltette a tisztikar névsorából, s helyükre újakat nevezett ki. Több polgár vagyonát, köztük Hamvasy Emér javait is zár alá vették. (A zár alá vételi jegyzőkönyvek értéke többek között abban áll, hogy a polgári házakhoz tartozó ingatlanokat és ingóságokat, berendezéseket, könyvtárak állományát és más egyéb eszközök felsorolását örökítette meg.) Elrendelte a házipénztár, s a kisebb városi pénztárak vizsgálatát, illetőleg ellenőrzését. Nem sokkal ezután a katonaság ellátásának újabb terheit rótta a fehérváriakra. Január 22-én beszüntette a mozgó nemzetőrség, valamint a honvédek és családjaik részére folyósított összegek kifizetését. Rendelet született a szabadságharcra emlékeztető jelképek és ruházat használatának tilalmáról is, így tilos volt a honvédegyenruhához hasonló öltözék viselése. Március folyamán betiltották a magyar bankjegyeket, s e rendelkezés átmeneti pénzügyi zavarokhoz vezetett. Végül a tanács a nehézségek elkerülése érdekében a kis címletű 1 és 2 forintos bankjegyek elfogadására kötelezte a kereskedőket. A szabadságharc ezen időszakának forrásai között értékes és érdekes adatokat találhatunk az egyházmegyei iratok között. A császári biztos működése az egyházi autonómiát is korlátozta, ennek egyik esete Pados János szentszéki jegyző eltávolítása. Ugyancsak a kevéssé ismert források közé tartoznak a fehérvári szeminárium jegyzőkönyvéből közölt részletek, amelyek a papnevelde laktanyává alakításáról is tudósítanak. 1849. április 3-án a tanács kihirdette és városszerte falragaszokon tette közzé a birodalmi alkotmányt, amely Magyarországot ismét tartományi státuszba kényszerítette. Gyulai Gaál Eduárd királyi biztosi működése Székesfehérváron 1849. április 15-én rövid időre megszakadt, majd hamarosan véget is ért. Egy igen rövid időre még visszatért Fehérvárra, ám ekkor már csak a császári seregek távozásához szükséges szekerek rendelkezésre bocsátásáról intézkedett. A városi tanácsnak a rend fenntartása érdekében folyamatosan a városházán kellett tartózkodnia, míg április 25-én a katonai kórházat hátrahagyva a császári katonaság elhagyta a várost.
