Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

IV. A honvédelem szolgálatában

Ha már ama Iegérdekes(e)b(b) vázat illetőleg aki? iránt történeteinket kérdjük, annak fen(n)lévő díszjelei, szálas alkata, nagy koponyája, ép fogai stb. annyi eredményre egyelőre is vezetnek, hogy a székvárosban eltakarított tizenhárom királyink közöl többeket bizton ki lehet a kérdésből hagyni. I. Istvánunk tetemeiről bőven emlékeznek történetíróink, Kálmánt Thuróczi kinőtt mellű, sánta, és olly nyomoréknak festi, hogy e miatt haud mediocrem - úgymond - sibi contemptum conciliaret (Chron. Cap. LX.) a gyémánt ékszerekkel letett I. Károly koporsója még fiának kormánylata folytán raboltatott ki, I. (Nagy) Lajos termetéről egykorúi után mondja Pray: fuit Ludovicus statura mediocri, curvis humens stb. (Annal. Par. II. p. 156), I. Mátyás alkatáról, az őt személyesen ismert Bonfini imígy emlékezik: statura corporis aliquanto maiuscula, quam mediocris, prominentiore collo, caput addecens, quod nec parvum, nec magnum videri poterat, frons parum spacians, oblonga manus contra vanusculae fuere huic tibiae, ad equitandum haud quaquam inconcinnae (Dec. IV. hb. 8) stb. — Mit viszont a váz mellett, hacsak mint sejtelmet is, fölhozni lehetne, főleg azon környületen fogna alapulni, ha ama férfias tetemek, s a mellettök nyugvó női (?) maradványok, a férj és neje volnának, mit az élő szokás javallata mellett, több királyaink abbeli végrendelete is látszik támogatni, miszerint például Zsigmond Nagyváradon, II. Ulászló Fejérvárot(t), neje mellé kívánt temetkezni. Ezt, ha föltehetnők, mint a teljesen hasonidomú koronák némileg föltenni engedik, nem megvetendő világot nyerhetne homályos kérdésünk a bécsi cs(ászán) könyvtárban őrizett amaz emléktábla nyomán, mellyet a császáriak, midőn székvárosunk már-már török kézre került, a többször nevezett főtemplomból mentettek meg, s mellyen következő épigraphe

586 olvastatik: Anno Domini 1516. 13. Mens. Mártii, in castro Budensi, hora 7. Post meridiem obiit Serenissimus Wladislaus Casim. II. Polon. Reg. Filius — alább: in Iadula secunda consors eius Anna. (1. Pray Annal. IV. p. 390) Hogy pedig a sír irat nem magából a felbolygatott sarcaphogból vétettetett ki, abból valószínű, mert régibb templomaink alatt sírbolt még nem lévén, a test magába a földbe ásatott le, mint erről ez újabb ásatások is eléggé meggyőztek. Mennyiben illeszthetni már e körülményeket felásott maradványainkra, mennyiben mondanak ellent II. Ulászló korának a talált byzanty szerű műemlékek, vagy az, hogy — mint inkább csak a korábbi századok hozhatták magukkal, e becses emlékeinken csak egy betű sem szól: a szakértők fogják megvitatni, mi pedig ez igénytelen vázlatokban csak sejtelmünket kívánván közölni, feszült vágygyal függünk a homályban rejlő valóság földerítéséig. (Szvorényi)

587 FORRÁS: Közlöny I. évf. 191. sz. 1848. december 18. 901. o. 1848. december 14. Közgyűlési előterjesztés és határozat a királyi temetkezési hely emlékoszloppal jelöléséről Ugyan elnök (Hadhalmy Pál polgármester) úr jelenté, hogy a püspökség melletti artézi kút környékében a tegnapi napon a királyi sírok mel(l)ett ismét egy faragott kövekből rakott koporsó, abban holtt tetemek, de írás s ékszerek nélkül találtattak, s hogy a Honvédelmi Bizottmány által ideküldött szakértők által a múzeumba fognak átvetettni a talált tetemek, s régiségek, hogy ott biztossan meg lehessen határozni, kik lettek légyen, s hogy az ásatási költségeket a közál(l)omány viseli.

588 586 épigraphe=felirat 587 Szvorényi József ( 1816-1892) cisztercita áldozópap, 1839-1849 között a székesfehérvári cisztercita rendi gimnáziumban tanított, számos irodalmi és történeti tanulmányt és cikket írt. 588 közállomány=állam