Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
III. A polgári berendezkedés kialakítása
1848. augusztus 7. A tanács előtt ismertetik a vizsgálati jelentést arról, hogy a fehérvári görög nem egyesült egyház a lázadó szerbekkel semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn; a hazához hűek és a róluk kerengő kósza hírek alaptalanok A f(olyó) é(vi) 2875. sz(ám)ra bemutattatott vi(z)sgálat az e városi görög n(em) e(gyesült) vallást követőkről a lázadó ráczokkali szövetkezés iránt szárnyaló kósza hírek iránt, melly szerint azon kósza hírek koholóját kitanulni nem lehetett, a hírek pedig tökéletessen alaptalanoknak találtattak. Ollyannyira, hogy a görög n(em) e(gyesült) vallású kebelbéli lakosokra nézve még legkisebb gyanú sem forog fenn a lázadó ráczokkali szövetkezés iránt. Miután a beadott legszorossabb vi(z)sgálat után is még csak gyanú sintsen, hogy a görög n(em) e(gyesült) kebelbéli lakosok a lázadókkal szövetkezésbe lennének, az ez iránt keringett hírek ezennel alaptalanoknak kijelentetnek és azon körülmény, hogy a nyomozó vi(z)sgálatot a görög n(em) e(gyesült) vallású helybeli plébános és esperes úr és hívei magok kérték, valamint Malesevits János hites ügyvéd úrnak a görög n(em) e(gyesült) vallású kebelbéli lakosok nevében tett azon nyilatkozata, hogy a helybeli görög nem e(gyesült) vallású közönségnek Magyarországhoz és a minis(z)tériumhoz való ragaszkodások iránt hírlapi nyilatkozványt fog kibocsájtatni, szintúgy a hivatalos vizsgálódásnak azon eredménye, miszerint a kósza hírek koholója ki nem nyomoztathatott, itt jegyzőkönyvileg megjegyeztetik. FORRÁS: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1848. No. 2886. 1848. augusztus 7. Krizsány Ignác bejelenti, hogy székesfehérvári kanonokká történt kinevezése miatt a felsővárosi plébánosi állás megüresedett Olvastatott Krizsány Ignácz felsővárosi plébános és kanonok úrnak nyilatkozata, miszerint a székesfejérvári káptalanhoz kanonoknak kineveztetvén, a felsővárosi plébánia, melly a város kegyurasága 311 alá tartozik, törvényszerűleg és tettleg 312 megürült. Ámbár a kinevezés a városi kiváltságlevél, s későbben az 1832. évben Őfelsége újabb magyarázata szerint is egyenessen a tanácsot illetné, e tanáts mégis azon szempontból indulva, hogy az 1848. (évi) 23. törv(ény)czikkely szerint a tanátsi intézkedéseket a közgyűlés érvényesíti, a plébánosválasztást a közgyűlés köréhez számítja, sőtt, amennyire a plébánosválasztásra nézve az idézett törvény egyenessen nem rendelkezett, e tanáts mindazonáltal a plébánosválasztást a közgyűlés köréhez számítni kívánja, mivel a hatóságot jelenben a közgyűlés teszi, — és e tanáts kizárólag a plébánosválasztást nem akarja gyakorolni. Minélfogva a plébános e nyilatkozata a közgyűlésre áttetetni határoztatot(t). FORRÁS: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1848. No. 2889. 3 1 1 kegyuraság=a török kiűzését követően a belvárosi, majd a felsővárosi plébánia is a város kegyurasága alá tartozott. A plébános állását a városi tanács, majd a közgyűlés választással töltötte be. 312 tettleg= ténylegesen
