Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
III. A polgári berendezkedés kialakítása
M} 132 G& fellyebb vi(z)sgáltatik, a főbíró az egy esetre helyettesít. Közbíráknak ajánlanók: Ferenczy (János), Füster (János), Schachtner (János) és Zsömbön (Ede) tanátsnokokat. Jegyzőnek Amon Ferencz aljegyző urat. Szakbizottmányok a következők lennének: árvái, gazdasági, szépítő, szegények és kórházi, tanodái, égettek, pénztári számadásvi(z)sgálati és nemzetőrség(i). Az árvái bizottmány ál(l)na: egy elnökből és 8 képviselőkből. Az elnöknél lenne egyik árvapénztári szekrényének kultsa. Az árvák pénzei egy tömegben kezeltetvén, a bizottmány felügyel, hogy az árvák kamatjaikat pontossan, s tőkepénzeiket az utalványi rend szerént kinyerjék. Felügyel a pénztári árváknak és a város közgondviselése alatt lévő árváknak illő testi és lelki nevelésére és a gyámnokokkal egyetértőleg ál (l)apotuk választása felett határoz. Elnöknek ajánlanók Füster János tanátsnok urat. A gazdasági bizottmány ál(I)na egy elnökből, 24 képviselőből és egy jegyzőből. Végzéshozatalra az elnökkel legalább 1 1 tag szükséges. E bizottmány intézné el mindazt mit eddig a gazdaság tekintetéből a polgármester, a szószólló és a gazdasági ülés tett; végrehajtja a közgyűlésnek a városi gazdaságra vonatkozó végzéseit, a kifizetéseket az elnök a számvevő ellenjegyzése mellett utalványozza. Megvi(z)sgálja minden városi pénztárokat, váratlanul, évente legalább 2-(sz)er. Elnöknek Pacsay György tanácsnokot, jegyzőnek Szakolczay Jó (z)sef aljegyző urat ajánlanók. Szépítő biztosság ál(l)na egy elnökből és 8 képviselőből, s minden tagokból, kiket e biztosság a városnak minden kerületeiből maga mellé vesz. A város szépítési tárgyakon kívül rendelkezik a faültetésről és a Sóstóról. A szükséges költségeket a közgyűlés, vagy gazdasági ülés rendeli. Elnöknek ajánlanók Ferenczy János tanátsnok urat. A szegények és kórházi biztosság ál(l)na: egy elnökből, 7 képviselőből, 1 jegyzőből, fó'orvos(ból) és fősebészből. Intézkedne a kórház és szegények ügyében a fennállóhoz alkalmazott utasításhoz képest; elnöknek ajánlanók Fanta Károly tan(ácsnok) urat, jegyzőnek Halmay Ede alügyesz urat. Tanodái bizottmány állna egy elnökből, 2 1 képviselőből a bel- és felsővárosi lelkészekből, az elemi tanoda helybeli igazgatójából és 1 jegyzőből, s mivel 7 elemi tanoda (van) megannyi tagokból, amennyit a 7 elemi tanoda kerületeiből a bizottmány nevez. Az eddigi utasítást idekapcsoljuk. Elnöknek ajánlanók Zsömbön Ede tan(ácsnok) urat, jegyzőnek Amon Ferencz aljegyző urat. Égettek 221 pénztári bizottmány állna egy elnökből és 10 képviselőből. Ügyelne az égettek pénztári adósok birtokviszonyaira. Okiratokkal és felvilágosításokkal ellátott véleményt ád azokra nézve, kik pénzt kölcsönkérnek, vagy magokat adósoknak elvál(l)oltattni kívánják, s azért a városi pénztárokba adósokká lenni kívánók e bizottmányhoz utasítandók. A véleményeket az elnök és 1 tag írja alá. Elnöknek ajánlanók Baur György tan (ácsos) urat. Számadásokat vi(z)sgáló bizottmány állna: egy elnökből, a számvevőből, és 12 képviselőből és azokból kiket a bizottmány a város lakosaiból nevezne. E bizottmány a minden városi számadásokat megvi(z)sgálja és felügyel (arra), hogy a számadói (íratok) évvégével a kelleti időre 222 beadassanak. Elnöknek ajánlanók Schachtner János tan (ácsos) urat. Nemzetőrségi bizottmány ál(l)na: egy elnökből és 6 képviselőből. Felügyelne és határozna a nemzetőrségi fegyverekre; kiknek adatnék ingyen fegyver, kikről és mi üdő alatt követeltetik a fegyverek ára, rendelkezik a nemzetőrség felfegyverkezése felett. Elnöknek ajánlanók Niczky János tan (ácsos) urat. 221 Az 1843. évi nagy tűzvészt követően hozták létre az égettek pénztárát, bár korábban is volt tűzi kassza, amely a károsodottaknak nyújtott segítséget. 222 kelleti időre = határidőre
