Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

II. A forradalmi átalakulás első hónapjai

1848. április 14. A Nemzeti Ujság tudósítása a fehérvári eseményekről Székesfejérvárról ápnl(is) 6-áról G. F. úr által ezekről értesíttetnénk: Valamint az egész hazában, úgy itt is aggodalmat költött föl és méltó indignátiót okozott 198 azon leirat, melly a független magyar minis (z)tenum eszméjét egészen eltorzítá és lényegében megcsonkította. Ennek folytán a casinóban tanácskozmány tartatott tisztába hozatala végett az ápnl(is) 3-án tartandó megyei közgyűlés teendői­nek. E gyűlés folyama alatt érkezett magánlevelekből azon értesülésünk, mikép(p) a pénzes hadügymi­nis (z) terek szintén megerősíttettek. E hír jótékonyan hatott ránk, s a borús aggodalmat öröm válta föl. Másnap 9 órakor (martius 3 1 -én) követink sürgönye a tegnapi örömhíreket meghiúsítá. A leirat, mely a népgyűlésben felolvastatott, közelégedetlenséget okozott. Ennek következtében kinyilatkoztat­tuk, hogy a hon szent érdekeiért minden áldozatra készek leszünk. S ezen értelemben küldtünk köve­teinknek utasítást. Ezek után még két nap tölt a bizonytalanság kínjai közt... s a kedélyek feszültsége már a legnagyobb fokra hágott, midőn ápnl(is) 2-án reggel beszárnyalta városunkat azon hír, miként a kérdéses 2 minis(z)ter is ő felsége által helybe(n)hagyatott. Az ezt tudtul adó leirat a megye termé­ben olvastatott föl. A király aláírását a nép riadó éljenzéssel üdvözölte. Az ápril(is) 3-iki közgyűlés­ben azon határozat keletkezett, miszerint a nádornak és ő felségének egy föhratban hála és köszönet szavaztassák, úgyszintén az országgyűlés és a minis (z)tenum iránti bizalmunk kijelentessék. Ma (ápnl(is) 6-án) tömérdek nép gyűlt össze fenyegetések közt azt sürgetve, hogy a városból az izra­eliták kitakarodjanak. Hasztalan volt minden szó, melly ezen abnormis kívánságot ellenezte. A nép elhatározta, hogy 3 nap alatt a zsidók a városból kitisztuljanak. Legújabbi hiteles hírek szerint ezen mindig hevesebben nyilvánuló zavarok lecsillapítására biztosul Pulszky Ferenc küldetvén, tisztében ek(k)ép(p)en járt el: megérkezte után rögtön népgyűlést hirde­tett, mellyben a jelenlevő nép ezreihez hatályos fölszólítást intézett, fölhíván őket arra, hogy (ha) ne­tán lenne közöttük, ki izraelita polgártársainak a városbóh kiűzetését akarná, az különítse el magát más oldalra; mert illy zavargós körülmények között csak a legális többségnek kitudása után lehet józan ítéletet hozni. De midőn a néptömegből egyetlen egy sem mozdult, lelkes szavakban figyelmezteté a népet arra, mennyire bízhatnak azon izgatókban, kik most e percben világos fölszólítására elrejtőz­ködnek, s az igazság napfényére kijönni nem bátorkodnak, - igen — mert érzik, hogy testvérieden szándékuk kimondásával önfejűkre dörgetnék a hitszegést! - 12 pontjainkban ott áll az egyenlőség! Es testvériség! — nem hű gyermeke e hazának, ki ennek üdveért törékeny előítéleteiről lemondani nem tud! FORRÁS: Nemzeti Újság IX. évf. 678. sz. 1848. április 14. 2. o. 1848. április Boross Mihály Székesfehérvár város elöljáróságáról Hogy Fehérvár dicső múltját ilyennel homályosította meg, annak leginkább az akkori városi elöljáró­ság volt az oka. Miskey Ferencz polgármester áldott, jó öreg úr, mint a falat kenyér, a légynek szárnyát sem görbítette meg, de erélytelen, együgyű, akit neje kormányzott. Niczky János helyettes bíró, jó mulató czimbora, aki a közügyekkel nem sokat bajlódott. 198 indignátiót okozott = felháborodást keltett

Next

/
Oldalképek
Tartalom