Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)
1991-06-01
EGYHÁZMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Egyházmegyénk (1. rész) „Mester, jó nekünk itt lennünk! Hadd csináljunk itt három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet" (Lk 9, 33). Szavakba nem önthető érzés töltötte el a három apostolt, Pétert, Jákobot és Jánost a hegyen, amikor Jézus arcának színe imádság közben elváltozott, ruhája pedig fehéren ragyogott... Péter szívesen és örökké itt maradt volna ezen helyen. A hívő ember - Péterhez hasonlóan - ősidők óta vonzódik azokhoz a helyekhez, amelyeken - hite szerint - az istenség különös módon jelen van. A keresztények már az első századoktól kezdve örömmel keresték fel Jézus földi éltének fontosabb állomáshelyeit: ahol született, szenvedett, meghalt és feltámadt. Majd fokozatosan kultuszhelyekké váltak tanítványai életének a színhelyei, a szentek, a mártírok sírhelyei, illetőleg ereklyéinek helyei. A Szentföld, Palesztina mellett a középkorban hatalmas zarándoktömegek úticélja lett Róma, Tours-i Szí. Márton temploma és Santiago de Compostella (itt található ugyanis az idősebb Jakab apostol sírja). Az utazás, a zarándoklat önmagában is egy mély igazságot jelképez: mindannyian vándorok, viator-ok vagyunk ezen a Földön. Végső célunk az örök haza, ahol majd mi is elmondhatjuk Péterrel: Jó nekünk itt lennünk. A búcsújárás népi jámborság: általános és helyi jegyekkel. A nevét onnan kapta, hogy az Egyház bizonyos feltételekhez kötve a kegy helyet meglátogató zarándokok számára búcsút engedélyez. A búcsú (latinul indulgentia) „az Isten színe előtt már megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések részleges vagy teljes elengedése" (Liturgikus lexikon 1989.). „A teljes búcsú feltétele a megszentelő kegyelem állapota és a bűnbánati lelkűiét, a szentáldozás, a búcsú elnyerésének általános szándéka és imádság a pápa szándékára." (Eredetileg a meghatározott időtartamra kiszabott nyilvános vezeklést engedték el a búcsúval: ezért mérik napokban.) Megyénk lakosai néhol „szentes búcsú"-nak nevezik a búcsújárást, a zarándoklatot, megkülönböztetve ezzel a saját templomuk búcsújától. Egyházmegyénkben több búcsújáróhelyet találunk. Ezek közül a legnevezetesebbek: Kiscell, azaz Celldömölk és Vasvár. Ismereteink szerint e két település kegyhelye volt vidékünkön a zarándokok legkorábbi célpontja. CELLDÖMÖLK Fő búcsúja Mária nevenapja, szeptember 12-én. A 13. század első évtizedeiben alapított dömölki bencés apátság templomához a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is zarándokok * Ének a kiscelli Szüzanyához Ó kiscelli Szent Szűz, ó szép Boldogasszony! Engedd, hogy jóságod bennünk dalt fakasszon. Téged dicsőítünk, téged áldva áldunk. Téged királynénkká újból kikiáltunk. Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk, Oltárodról kegyes szemmel nézz le ránk. Kedves kegyhelyedre hoztuk el.szívünket, Jajjal-bajjal küzdő, harcos életünket. Tekintsd meg sorsunkat, lásd meg baját-búját, Változtasd békére benső háborúját. Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk, Oltárodról kegyes szemmel nézz le ránk. dr. Székely László búcsújáró helyei igyekeztek. A Boldogságos Szűz csodatévő szobrát a Csallóközbe, Dénesdre menekítették. A 16. század közepétől üresen, romosán álló apátságba 1720 táján költöznek vissza a bencések. 1739. július 9-én érkezett Dömölkre Koptik Odó apát és magával hozta a nagymáriacelli - vagyis a steierföldi, az ausztriai mariazelli - kegyszobomak másolatát. Pőrdömölktől jó egy fertály órányira hajlékot épített a Mária-szobomak, és jómaga remeteként a közelében lakott. De hamarosan kőkápolnát építenek itt és kutat ásnak. A kút fenekén dolgozó kőműves fejére nagy kő esik, a férfi azonban csodálatos módon meggyógyul, miután a Boldogasszony szobra előtt Istenhez folyamodnak. A követ vasláncon függesztették a barokk templom Szent Anna-oltárához. Az 1740-es években már 10-30 ezer búcsújáró ment Kiscellbe. Több rendkívüli eseményt jegyeznek föl és vizsgálnak ki a kegyhellyel kapcsolatban. A szemtanúk vallomása szerint 1745- ben egy szentmisén a Szűzanya-szobor szemét többször behunyta és felnyitotta, fejét elfordította. Csodás gyógyulások történnek. Éjnek idején fénysugár övezi a templomot. Még ebben az esztendőben Zichy Ferenc győri püspök végzése megerősíti a kegyszobor tiszteletét. Hamarosan megérkezik XIV. Benedek pápa levele is, miszerint e helyen teljes búcsú nyerhető. A nagycelli mintájára 1748-ban már megépül a mostani barokk templom. A kegyszobomak a templomban - a mariazelli példa szerint - kis kápolnát, kősátrat emelnek. A zarándokok gyakran térden csúszva kerülik meg a kápolnát. A „tárházban” őrzik a zarándokok adományait: szíveket, ékszereket, szobrocskákat, ruhácskákat. Fémből készített fogadalmi tárgyakat láthatunk a kegyszobornál is. A kincstárban őrzik továbbá a magyarországi kegyképek fapajzsra festett másolatait is: ezeket a régi nagy ünnepi 8 LÉLEK ÉS ÉLET 1991. JUNIUS
