Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)
1991-05-01
VÁRJUK A PÁPÁT Karol Wojtyla, a mi pápánk (II.) Sokszor csodáljuk a nagy embereket, de ritkán jut eszünkbe megkeresni nagyságuk okát. A hírnév mögött - Isten kegyelme mellett - rendszerint komoly emberi erőfeszítés is áll. Szentatyánk életében is megfigyelhetjük ezt. Kitartó munkával fejlesztette jó adottságait, elöljárói felfigyeltek rá, és így nyerte el az egyházban a püspöki, az érseki, majd a legfőbb pásztori méltóságot. Az áldozópapságtól Szent Péter székéig Szinte még érződik felszentelt kezén a krizma illata, de máris új feladatot kap. Rómába kell utaznia, hogy folytassa tanulmányait. Feladata lesz tökéletesíteni teológiai ismereteit, elkészíteni doktori disszertációját és nyelveket tanulni. Úgy tűnik, könnyedén teljesíti mindezt, sőt: szabad idejében még kirándulásokat is tesz Róma környékére és megismeri magát az Örök Várost is. A nyári szünidőben pedig egy társával tanulmányútra indulnak Nyugat- Európába, hogy megismerkedjenek a lelkipásztorkodás különböző módszereivel. Látják a kereszténységtől messzire távolodott Párizst, Belgiumban megfigyelik, miként élnek együtt katolikusok és protestánsok. Rómába visszatérve most már világos előtte, hogy az egyházban egyre nagyobb gond az elkereszténytelenedés, az elvilágiasodás, az érzéketlenség a szociális problémák iránt. Talán éppen ez a nyár erősítette meg benne azt a meggyőződést, hogy az egyház megújulásának szolgálatába állítsa minden erejét. 1948-ban visszatért Lengyelországba, miután az, Angelicumon befejezte tanulmányait. Érseke hamarosan Niegowicba, az egyházmegye legtávolabbi csücskébe küldte káplánnak. Plébánosa atyai szeretettel fogadta az ősi plébánián, amely a lengyel falu minden hagyományát és szépségét megőrizte. Mindössze egy évet töltött itt a fiatal káplán. Krakkó lett működésének következő színtere, mégpedig a város központjában lévő Szent Flórián-templom. Ez a város egyik legforgalmasabb temploma, rengeteg fiatal értelmiségi és egyetemista lelki otthona. Karol beleveti magát a lelkipásztorkodásba. Hosszú órákat tölt el a gyóntatószékben, s közben azon töpreng, hogyan tudna új, jobb megoldásokat találni az ifjúság lelki gondozásában. Szokatlan ötlete támad: nyáron gyalog- és vízitúrákat, télen pedig sítáborokat szervez. Ezek a kirándulások nem remélt eredményt hoznak. Rá kell jönnie, hogy a személyes kapcsolatteremtés, a közösségalkotás Jézus módszere, amely nélkül nincs igazi értelemben vett egyház. Ez a felismerés volt sikerének titka. Igaz, kollégái kissé értetlenül néztek az ifjúsági pasztoráció új módszerét követő paptársukra, de be kellett látniuk, hogy ennél nincs jobb út a fiatalokhoz. A Szent Flórián plébánián nagyon jól érzi magát, szívesen töltené itt egész papi életét, de úgy tűnik, az Úrnak más terve van vele. Dr. Karol Wojtyla 1951-ben búcsút vesz a Szent Flórián plébániától, s a lelkipásztorkodást felcseréli a tudományos munkával. Csaknem minden pasztorációs tevékenység megszűnik számára, mindössze a napi szentmise és a gyóntatás marad meg a Mária-templomban. Szabadsága idején azért tovább folytatja a lelkigyakorlatos túrákat az ifjúsággal, és ez számára nagy erőforrás. Három évbe telik, míg megszerzi egyetemi tanári képesítését és mindjárt ezután meghívják a lublini Katolikus Egyetemre tanárnak. Mint professzor, szívesen beszélget, vitázik hallgatóival és kollégáival egyaránt. Mindenkit meglep püspöki kinevezése, még Karolt magát is. 1958 júliusában éppen vízitúrán van a fiatalokkal, amikor távirattal Varsóba hívják, ahol tudatják vele a döntést. Ő csupán azt kéri, hogy megtarthassa egyetemi katedráját. Emellett szorgalmasan látogatja a krakkói egyházmegye plébániáit. Elve továbbra is az, hogy személyes kapcsolatteremtéssel lehet igazán Krisztust képviselni, lehet a lelkeket őhozzá elvezetni. Ezért is kedvelik meg olyan hamar a hívek és a papok egyaránt. A püspök szintén egyre jobban megszereti egyházmegyéje népét, templomait, különösen a szegényes, kicsi, fából készült templomocskákat. Nagyon be kell osztania idejét, hiszen sok időt vesz igénybe tudományos tevékenysége: előadásokat tart, könyveken dolgozik - mégsem küld el soha senkit időhiányra hivatkozva. 1962 februárjában meghal Krakkó érseke, helyére utódot kell állítani. A krakkói káptalan Wojtyla püspököt választja meg, bár ő tiltakozik ellene, hivatkozva eddig is meglévő szolgálataira. Végül is mint érseki helynök, két évig irányítja egyházmegyéje életét. Ebben a minőségben utazik Rómába a II. Vatikáni Zsinatra. A zsinat második ülésszakáról hazatérve 1964. január 18-án megkapja a Vatikánból a kinevezést Krakkó érsekévé. A fiatal metropolita - alig 44 éves - azonnal munkához lát, hogy megoldást keressen egyházmegyéje fontos ügyeire. Ugyanakkor a zsinat is sok feladatot jelent számára, hiszen nagy részt vállal a zsinati dokumentumok kidolgozásában. Ugyanebben az időben zajlanak Lengyelországban az ezeréves kereszténység jubileumi ünnepségei. Az ünnepségsorozat egész éven át tart, vasárnapról vasárnapra mindig más városban. így az érsek állandóan úton van, ünnepi miséket celebrál, igét hirdet. Még ki sem piheni az ünnepségek fáradalmát, amikor 1967. május végén VI. Pál bíborossá nevezi ki. Wojtyla kardinális legfőbb gondja most, hogy véghezvigye a zsinati megújulást. Nemcsak a papokra, hanem a világiakra is számít ebben. Találkozókat szervez itthon és külföldön, politikusokkal, egyházi vezetőkkel, fiatalokkal, értelmiségiekkel, munkásokkal. Hirtelen átjárja a zsinat szele az egész lengyel egyházat. Kezd fogalommá válni a lengyelországi egyház, élén a krakkói bíboros érsekkel. Ezek után érthető, hogy még a Vatikánba is meghívják lelkigyakorlatot tartani. Munkásságával egyre jobban elkötelezi magát a világegyház szolgálatára. 1978. október 16-án a bíborosi kollégium megválasztja egyházunk 264. pápájává. Bundies Antal Felhívás II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmával bizonyára sokan vásárolnak különböző emléktárgyakat, kegytárgyakat, amelyek majd emlékeztetik őket egész életükben erre a szép ünnepre. A Pápalátogatást Előkészítő Püspökkari Iroda pályázatot írt ki színvonalas emléktárgyak, kegytárgyak készítésére. Mindazon tárgyak, melyeket a zsűri az ünnephez méltónak ítélt, hitelesítő emblémával kerülnek forgalomba. Aki ezzel az emblé- — mával ellátott emlék- . I tárgyat, kegytárgyat vásárol, annak nemcsak művészi értékéről kap biztosítékot, hanem a kifizetett vételár egy részével közvetve a pápalátogatás költségeinek kifizetéséhez is hozzájárul. A Szombathelyi Püspöki Hivatal Pápalátogatást Előkészítő Irodája m 1991. MÁJUS LÉLEK ÉS ÉLET
