Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)
1991-05-01
A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE KIADVÁNYA A PAPALATOGATÁSRA Jöjj Szentlélek Úristen Gondolatok Pünkösdre Mindnyájan ismerjük a görög legendát Promeleuszról, aki elrabolta az istenek tüzét és megajándékozta vele az emberiséget. Ezzel megvetette itt a földön egy magasabb kultúra alapjait. Zeusz azonban, az ég lakóinak atyja rossz szemmel, féltékenyen nézte Prometeusz tevékenységét. Büntetésül a Kaukázus egyik sziklájához táncoltatta, ahol sas tépte a máját. Ez a legenda megsejtése annak a nagy igazságnak, hogy az ember élete csak akkor tud igazán kibontakozni, ha elnyeri egy nálánál magasabb rendű, lény segítségét. Más szóval e legenda is jelzi az emberiség ősi vágyát az Istennel való találkozás és a tőle jövő megváltás és üdvösség után. Ez a vágy Jézus Krisztus földre jövetelével teljesedett be. ő bemutatta nekünk az elérhető, söl elképzelhető legtökéletesebb emberi életet, amelyet a benne lakó isteni Lélek irányított, vezetett. Söl Jézus minket is részesíteni akart ebben. Mindenekelőtt azáltal, hogy megváltó áldozatával kiérdemelte nekünk ezt az istengyermeki életet. Majd pedig elküldte a Szentleiket. Az első Pünkösdkor az apostoloknak, és küldi folytonosan nekünk is a szentmise, a szentségek és főképpen a bérmálás szentsége által. Hogy a Szentlélek segítségével az egyház közösségében és az egyes hívek lelkében is kivirágozzék és egyre gazdagabban megvalósuljon az istengyermeki életnek a sokszínűsége, szépsége. A kereszténység lényegi tanításait sokan és sokféleképpen félreértették már! Egyik ilyen gyakori félreértés az, amely szerint mi keresztények azt valljuk, hogy e földi életnek a jelentősége csekély! Hiszen e föld a siralom völgye, és csak e földi élet után jön majd el az igazi, a boldog túlvilági élet. Jézus Krisztus megtestesülése és a Szentlélek pünkösdi eljövetele azonban egészen mást bizonyít számunkra. Mindez ugyanis éppen azért történt, hogy a hívek lelkében már itt a földön elkezdődjék egy új, egy szebb, egy tökéletesebb élet, amelynek egyenes és méltó folytatása lehet és lesz majd az örök élet. Ezt másképpen úgy is mondhatjuk: a túlvilági mennyország csak azok előtt nyitja majd meg kapuit, akik már itt a földön is mennyországot hordoztak a szívükben és lelkűkben. De mi ennek a földi mennyországnak a lényege, amelyet magunkban kell hordoznunk és ki kell alakítanunk? Az igazság egyre tökéletesebb birtoklása és a szeretet tüzének kiollhatatlan lángolása az emberi lélekben. S ez mindmind a Szentlélek csodálatos tevékenységének az eredménye. Példát említsünk erre? Gondoljunk Szent Pál apostolra! Milyen csodát tett vele a Szentlélek! A Krisztus- és keresztény üldöző Sault Krisztus meggyőzödéses apostolává alakította át alig egy szempillantás alatt. A Szentlélek szinte leolvasztotta leikéről az elfogultság és gyűlölködés jégpáncélját és lángra lobbantotta benne a krisztusi hitet és a Krisztus iránt való rajongó szer etetet. Tudjuk, hogy pálfordulása után szinte mindent szemétnek tekintett Jézus Krisztus (Folytatás a 2. oldalon) Mindszenty József, a jó Pásztor Mindszenty József bíboros, hercegprímás hazatért Esztergomba, mert ide tartozik. Jó Pásztorként szolgálta népét, nyája között a helye halálában is. Nyugodjék békében! Jó Pásztor - ez Mindszenty József életszolgálata. Jó Pásztor Zalaegerszegen. - Gondja volt a hitéletre, nevelésre, művelődésre, karitatív szolgálatra, a keresztény szociális gondolkodás kialakítására, egyházi sajtóra; és püspöki biztosként templomokat építtetett, népiskolákat emelt, slb. Az Őszirózsás forradalom idején a Tanácsköztársaság internálta Jó Pásztor Veszprémben. Tevékeny része volt a püspüki kar körlevelének előkészítésében, amelyben a zsidók deportálása ellen tiltakoztak: „mindenkinek veleszületett joga van az élethez”. Majd püspöktársaival védte népét; Dunántúlt meg kell kímélni a háborús pusztulástól. Nyilván megtorlásul, a nyilasok letartóztatták és bebörtönözték. A szovjet katonák bevonulásakor szabadult ki a börtönből és ő fogalmazta meg a püspöki kar körlevelét, amelyből a jó Pásztor aggódása, együttérző szeretele áradt a családok, hadifoglyok, és az elhurcoltak felé. Jó Pásztor Esztergomban. Székfoglalójában így adta meg programját: „Az elszakadt partok ellenében a lelkipásztorkodáson van a hangsúly. Magam is több, mint negyedszázadon át lelkipásztor voltam. Akarok jó pásztor lenni^aki, ha kell. életét adja juhaiért. A tévelyek ellenében az örök igazságot közvetítem népemnek, nemzeti hagyományok nélkül a nemzet nem élhet, legyünk az imádság nemzete”. Maga is az imádság embere volt. Pannonia Sacra volt jelmondata, a szent magyarság kialakítását szívügyének tekintette. A keresztény magyar lelkiséget ébresztgette és ápolgatta. Röviden: jó Pásztora volt népének az ezeréves magyar történelem végzetes éveiben: ,Állok Istenért, Hazáért és az Egyházért!” Jézusi jó Pásztor volt. Halljuk csak Szent Jánost (10, 11-12): „Én vagyok a jó Pásztor. A pásztor életét adja juhaiért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a nyáj nem tulajdona, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas”. Mindszenty József, a jó Pásztor, szószólója és védelmezője az Egyház küldetésének, nemzete függetlenségének és szabadságának, valamint az emberi jogoknak. Nem volt béres, nem hagyta ott juhait, hanem kiállt övéiért a teljes megfélemlítettségben és rettegésben egyedül, amikor jött a farkas. De mivel falkában jöttek, leteperték és megmarták. Golgotás útján közel jutott a mártíromsághoz. Emlékezett: a tanítvány nem nagyobb mesterénél! De azt is tudta: a vértanúk vére a szebb jövő vetése! S (Folytatás a 2. oldalon) *
