Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)
1991-04-01
EGYÜTT AZ EGYHÁZZAL Általános: az Isten igéje arra ösztönözze a keresztényeket, hogy a politikai és szociális problémákra igazságos megoldást keressenek. A c Íz Imaapostolság íprilisi szándéka Missziós: az evangélium minden nép és nemzet kultúrájával találkozzék és áthassa azt. Egyházunk előírása szerint a búcsú elnyerésének egyik feltétele, hogy imádkozzunk a Szentatya szándékára. Az Imaapostolság ismerteti a pápa szándékát. így pontosan tudjuk, hogy az adott hónapban mi a Szentatya intenciója, kérése imádkozó hívei felé. Szentatyánk egyik beszédében azt mondta, hogy az ima erő, a közös ima pedig világhatalom. Naponta sok száz millió ember imádkozik a Szentatyával együtt. Nincs a földön egyetlen pillanat, amelyben ne szállna az ég felé a dicsőítő, a hálaadó, a kérő és engesztelő imádság. A heiligenkreuzi ciszterci monostor kórusán úgy láthatók a szentek szobrai, mintha együtt imádkoznának ők is a szerzetesekkel: fölfelé néznek nyitott ajakkal. Az imádkozó ember nincs egyedül. Megszámlálhatatlan és láthatatlan seregben együtt imádkozunk. A sok imádkozó ember esdi ki Isten irgalmát, áldását. Olyanok ők, mint a magas házak tetején a villámhárítók. Elhárítják a büntetést és áldást hoznak a világra. Kellenek a Szent Margitok vezeklő imái a népek számára, akik kibékítenek apát a fiával és békét szereznek országok közt. Milyen kegyelem, ha a családokban vannak imádkozó tagok, akik a többiek nevében, mások miatt, másokért terjesztik ki kezüket imára, mint egykor Mózes. Áprilisban az igazságosságon alapuló világért imádkozunk a Szentatyával együtt. XII. Pius pápa jelszava ez volt: „Opus justitiae pax.” Az igazságosság műve a béke (íz 32,7). Ez az erény arra indít és segít minket, hogy megadjuk mindenkinek az őt megillető jogokat. Éppen napjainkban éljük át újra, hogy az igazságosság oldaná meg az országok között keletkezett nézeteltérések, viták, feszültségek csomóit. „A valóban emberies politikai élet kialakítására semmi sem alkalmasabb, mint fejleszteni az érzéket az igazságosságra, a jóindulatra és a közjó szolgálatára” (GS 73). A hit, a keresztény élet nem csak a vallás területén érezteti jelenléiét. Kihatásaiban megtaláljuk a történelemben, a politikában, a szociális kérdésekben, a gazdaság területén is. Vagyis a világnézeti eligazodás nagy irányjelzője. Alakítja, formálja a létet, az erkölcsöt, a politikát, a nevelést és a társadalmi igazságosságot. Minél több olyan ember irányítja a politikai életet, aki előtt szent és sérthetetlen a másik ember joga, annál kevésbé kell félni attól, hogy kiszabadul a háború átkos szelleme, mely annyi baj forrása lehet. „A fegyverkezési verseny az emberiség legsúlyosabb csapása, és tűrhetetlenül sérti a szegényeket” (GS 81). A politika tehát szorosan összefügg a szociális kérdéssel. Minél több fegyvert gyártanak pl., annál kevesebb lehetőség nyílik a gazdasági felemelkedésre. Egy tank árából egy kisebb falut lehetne felépíteni. Egy harci repülőgép költségeiből egy nagyközséget lehetne létrehozni. Egy harci szállítóhajó árából egy kisebb várost létesíthetnénk. Évenként 700 milliárd dollárt költenek a nagyhatalmak fegyverekre. Ebből az összegből 10 Magyarországot lehetne jólétbe emelni. Milyen jó lenne, ha az Egyház tanítása átjárná a politikusok mentalitását: „A teremtett javaknak méltányos arányban kell eljutniok mindenkihez az igazságosság vezetésével a szeretet kíséretében” (GS 69). Sok kiáltó ellentétet lehetne áthidalni, feszültséget feloldani, ha az evangélium kovászként hatna a felelős állásban levők tetteiben! - „Ma, amikor oly sokan éheznek a világban, a zsinat sürgető kéréssel fordul mindenkihez, egyénekhez és a hatóságokhoz egyaránt, hogy jusson eszükbe az egyházatyák tanítása: Adj enni annak, akit éhhalál fenyeget; ha nem adsz, gyilkosa vagy” (GS 69). A világot nyugtalanító gazdasági, politikai és szociális problémák megoldására megfelelő megoldásokat kell kidolgozni, és olyan elkötelezett embereket kell vezető állásokba helyezni, akik „nagyra becsülik a szaktudást, a családi és hazafias érzést, valamint az emberek együttéléséhez szükséges erényeket: a becsületességet, az igazságos lelkületet, az őszinteséget, az emberiességet, a lelki erősséget, mert ezek nélkül semmilyen élet, keresztény élet sem képzelhető el” (vö. Világiak apóst. 4). Az Egyház azért imádkozik, hogy minél több olyan szakember legyen hívei között, akik egy igazságosabb világot segítenek építeni. A tervek kidolgozásához bőséges anyagot találnak az Egyháznak az elmúlt századok során közzétett tanításában. Pl.: Éppen 100 éve jelent meg XIII. Leo pápa, Rerum novarum k. enciklikája; XI. Pius: Quadragesimo Anno; XXIII. János: Mater et Magistra; VI. Pál: Populorum progressio; II. János Pál: Sollicitudo rei socialis k. körlevelei mind-mind ilyen témával foglalkoznak. A II. Vat zsinat okmányaiban a Lumen Gentium a Gaudium et Spes és a Világiak apostolkodásáról szóló határozat foglalkozik a szociális igazságosság kérdéseivel. Láthatjuk, hogy mennyire foglalkoztatja és mennyire érdekli Egyházunkat az egész emberiség szociális kérdése. Azért, mert Istent vallja és hirdeti a mindenség Urának, nem feledkezik meg a világról sem. Az örök élet a cél, de nem megy el érzéketlenül a földi élet problémái mellett sem. A jerikói úton fekvő beteg és kifosztott vándor az emberiséget jelenti. Az Egyház nem mehet el mellette anélkül, hogy ne segítene rajta. Azzal, hogy a léleknek adja az elsőséget, nem tagadja meg a testet sem, mely méltó a feltámadásra. Tudja, hogy a lélek, a szellem az éltető, de az anyagnak is értéke van. Isten országának eljöveteléért imádkozunk, de várjuk, hogy a többi szükségeset is megkapjuk életünkhöz. Mi nem idealisták vagyunk, hanem realisták. Örök célunkat sohasem tévesztjük szem elől, de ugyanakkor értékesnek tartjuk a földi életet is. VI. Pál pápa 1964 novemberében ilyen imaszándékot adott: „Hogy az emberek ismerjék fel a földi élet értelmét”. Kicsendül a szándékból, hogy mennyire értékes az élet. A keresztény ember nem fordul el a világtól. Isten azért állított ide bennünket, hogy munkánkkal, kezdeményezésünkkel az ő gondolatát valósítsuk meg. A teremtett világban nemcsak az ösztönök tárgyát vagy bűnre csábítást kell látnunk, hanem módot és lehetőséget, ami által megszerezhetjük az örök életre szóló belépés jogát. (vö. Gál, A hit ébresztése, 238. o.) dr. Horváth Lajos A missziós imaszándékkal kapcsolatban röviden a kővetkezőket kell tudnunk. A világ sok országában még alig ismerik Jézust. Szükség lenne tehát új meg új missziós hivatásokra. Más országokban vallási türelmetlenség nehezíti az evangélium hirdetését. Másutt meg arra lenne szükség, hogy a krisztusi tanítást lefordítsák a különféle kultúrájú népek „nyelvére”, hogy valóban magukénak érezhessék ezt. De törekednünk kell arra is, hogy csak az igaz és hiteles tanítást adjuk tovább. Mert jaj azoknak, akik zavaros, ködös, sőt, kétértelmű tanításukkal félrevezetik az embereket. Igazság Lelke segíts, hogy megoldhatók legyenek az evangelizáció különféle problémái és nehézségei. 1991. ÁPRILIS 11 LÉLEK ÉS ÉLET
