Szalay János: A szombathelyi Szent Domonkos-rendiek lelkipásztori működése 1638-1938 (Szombathely, 1938)

Első rész, AZ ATYÁK MŰKÖDÉSE

Hogy ezen csodálatos gyógyulások megfelelnek-e teljesen, a csoda tudományos meghatározásának, azt nehéz volna most megállapítani. A szombathelyi Szentszék már 1759. augusztus hó 18-án foglalkozott a csodálatos Szűz Máriával,01 és 1761. október hó 18-án61 62 meghozza a végzést: miután a csoda, Szent Tamás szerint is, az egész teremtett világ törvényén kívül álló dolog, a kérdéses meggyógyulások nem tekinthetők csodáknak. Innét származott a szombathelyi Szentszék továbbiintézkedése is, hogy az atyáknak nem szabad többé Szűz Mária szobruk csodáiról beszélni, három vagy négy esetben ugyanis P. Molnár Márton a szószékről hirdetett csodálatos gyógyulásokat.63 Nem volt szabad azután a Szűz Mária szobráról készített képeket osztogatni; az oltárról leparancsolták a rendkívüli gyertyatartókat és a vastag gyertyákat, a három örök mécses helyett csak egyet engedélyeztek és végül az összes emléktárgyakat leszedni rendelték. Az ítéletet maguk a szombathelyi Szentszék kiküldöttjei hajtották végre

1764. január hó 21-én.64 őszintén szólva fáj az embernek, amikor ezt az ítéletet olvassa és maga előtt látja, mint fosztják meg ezt a csodálatos Szűz Mária szobrot a szeretet és hála annyi jelétől. Nem szándékozunk kritikát gyakorolni a szombathelyi Szentszék ítélete felett, annyi azonban bizonyos, hogy a kimondott csodák mellett vannak csodálatos gyógyulások is, amelyek figyelemre méltók és nagy hálára kötelezik az embert a Szűz Anyával szemben. Az említett gyógyulások is ilyen csodálatosak, mert Isten rendkívüli segítő keze működött bennük.

A Szűz Anyától egyet azonban elvenni nem lehet, igaz erről nem beszélnek jegyzőkönyvek és

61 El. c. fac. 4., No. 47.76°.

62 U. o., 36°.

63 U. o., 42°.

64 U. o., 75°.

118