A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)
III. A katolikus iskolák, katolikus nevelési intézmények és felnőttképzés
28 A katolikus iskolák, katolikus nevelési intézmények 52. „A megyés püspököt illeti a területén lévő katolikus iskolák felügyeletének és ellenőrzésének joga még akkor is, ha szerzetes intézmények tagjai alapították vagy vezetik azokat.”37 53. A katolikus iskolának kötelessége vállalnia a növendék személyiségének keresztény szellemű formálását: „Ez a feladat ma különösen is fontos, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom ezen a téren nem teljesíti a feladatát.”38 54. Az egyházi iskola elmélyíti a közösséget Istennel és az ő egyházával. Az egyház életébe való bekapcsolódás hozzásegít az alapvető értékek - az igaz, a jó, a szép, és a szent - megismeréséhez, megértéséhez és megvalósításához, ezért az egyházi iskola értékmentő funkciót is hordoz. 55. Az egyházi iskola pedagógusát elsősorban a hite, valamint az egyháza, az iskolája és a tantárgyai iránti elkötelezettsége jellemezze. 56. A pedagógus nem csak tanít, hanem nevel is, és életével példát is mutat. Ezért fontos, hogy a tantestületben legyen közösen vállalt keresztény értékrend. 57. Az egyházi iskolába felvett diáknak el kell fogadnia az intézmény értékrendjét. Meg kell tartania az iskola házirendjét, amely az iskola katolikus jellegéből adódóan szigorú és igényes. Hitét bármely történelmi egyházban gyakorolhatja. 58. A diáknak kötelező jelleggel részt kell vennie azokon a foglalkozásokon, amelyek az iskola egyházi jellegéből adódnak. 59. Az iskolában folyó nevelői munkának fontos feltétele az iskola és a szülői ház között kialakított jó kapcsolat. A szülőkkel való együttműködés megvalósul, ha: a) a szülők rendszeresen eljárnak szülői értekezletekre, fogadóórákra, nyílt napokra, diákmisékre; b) részt vesznek a szülők számára szervezett rendezvényeken, az iskolaszék és a szülői munkaközösség munkájában. 37 C1C 806. kánon. 38 Jeleníts István: A katolikus iskola.
