Szily János: Instructio venerabilis cleri dioecesis Sabariensis (Szombathely, 1884)
— 174 — kijelentse, miszerint az okirat az ő végrendelkezését tartalmazza, azután valamelyik irni és olvasni tudó tanú a rendelkező nevét aláírja, ez pedig a névaláírást keze keresztvonásával bizonyltja s végre mindezt a többi tanú a fentebb leirt módon megerősíti. — Az írásbeli végrendeletnél ki kell tenni hol és mikor Íratott. Ha a végrendelet több ívből áll ezek zsinórral összefüzendők s a zsinór két vége a végrendelkező és a midőn ezen törvény értelmében tanuk alkalmazása szükséges, legalább is egy tanú által pecséttel megerősítendő. — Az a ki a végrendeletet irta s ennek rokonai, sógorai a végrendeletben nekik szánt hagyatékot a következő esetben nyerhetik el : i) ha a végrendelet ide vonatkozó részét az örökhagyó önkezűleg irta 2) ha azt legalább önkezűleg aláírta 3) ha a jelen volt tanuk előtt a végrendelet ezen részét szóbeli nyilatkozattal külön megerősítette. — A szóbeli végrendelet érvényességéhez négy tanú együttes jelenléte kívántatik meg, kik a hagyományozó nyelvét értik. Szükséges, hogy az örökhagyó ilyenkor kinyilatkoztassa miszerint a mit mond, azt szóbeli végrendelkezésnek kívánja tekintetni. A végrendelkezőhöz intézett kérdések, ha ezekre csak „igen“ vagy „nem„-mel felel, nem tekinthetők végrendeletnek. Tanukra nézve itt is a kellékek állanak mint az írásbeli végrendeletnél. A szóbeli végrendelet csak akkor érvényes, ha a rendelkező a végrendezéstől számított három hónap alatt meghal. Ellenkező esetben a szóbeli végrendelet csak akkor érvényes, ha az, kinek ez érdekében áll, bebizonyítja, hogy az örökhagyó a három hónapi határidőtől fogva egész a halál bekövetkezéseig olyan állapotban volt, hogy más végrendeletet nem tehetett. A végrendeletet
