Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
58 A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE tassanak és az ószerü jeles mű szerkezetéhez illőleg ki is javíttassanak. Figyelmeztessék arra is, miszerint szerződésének 3, 4, 5. pontjai olyszerü feltételeket foglalván magukban, melyekkel az utódot legfelsőbb engedelem és jóváhagyás nélkül terhelni nem szabad, azért ezt tenni szükséges lészen». Az apát újabb nyilatkozatára az egyházmegyei hatóság ismét hangoztatta a legfelsőbb jóváhagyás kikérésének szükségességét, miután a szerződés három évnél többre szól. E mellett csak azon esetben mutatkozott hajlandónak a pártoló felterjesztésre, ha a 4800 forint minden évben egyenlő részletekben törlesztetik, ha az irtásföldek mennyisége és a megváltási dij összege pontosan meghatároztatik, s ha a szerződés úgy módosittatik, hogy azon esetben, ha az apát az épületeket becsértékben át nem veszi, a bérlő csak az anyagot hordathatja el, stb. Értesülvén az egyházmegyei hatóság arról is, hogy az apátsági templomon a vihar nagy rombolást vitt végbe, s helyreállítása most már tovább el nem odázható, ennek megvizsgálására Laky József czimzetes kanonokot és esperes-plébánost küldötte ki, oly meghagyással, szólítsa föl a bérlőt a szükséges javítások eszközlésére, s őt költségeinek megtérítése iránt kellőleg biztosítván, eljárásának eredményéről tegyen jelentést.1 Midőn Vécsey Sándor gróf 1855 junius hó 14-én 44 éves korában meghalt, Erdődy György gróf az apátságot Stegmüller Jánosnak adományozta, a ki hosszú időn keresztül volt nevelő gróf Erdődy István házánál Vörösvárott. Stegmüller 1855 augusztus 5-én ruháztatott fel az apátsági jelvényekkel megyés püspöke által. 0 1861. márczius 31-ig meghosszabbította az elődje által megkötött bérletet azon módosítással, hogy az évi haszonbér legyen 2400 forint, az erdővágás csak 5 hold. Az úrbéri kamatok ne a bérlőt, hanem az apátot illessék meg, s a bérlő az irtásföldek és épületek visszaváltása fejében kapjon 7350 o. é. forintot. A magyarkeresztesi és lovaszadi jobbágyokkal, kik az apátságtól irtásföldeket és el nem különített legelőket bírtak, egyességet kötött, a melyek értelmében ezek megváltása fejében Magyarkeresztes fizetett 9000 frtot, Lovaszad pedig 6000 irtot. Ezen váltságdíjból elégittetett ki Zarka Sándor bérlőnek 7350 frtnyi követelése is. Majd az apátsági birtokot saját kezelésébe vette és állandóan Jaákon tartózkodott. Az apátság vagyoni állapotának rendezése, a gazdaság felszerelése, gazdasági épületek emelése körül sok érdemet szerzett.2 Midőn apátsága idejében elvetemült tettesek a templomot kifosztották s régi értékes kelyhét, valamint szentségtartóját elrabolták, uj helyhet ajándékozott a templomnak. A templom restaurálására, a helyreállítási munkák megkezdésétől számítva 12 évre, évi 1000 forint fizetésére kötelezte magát, miután azonban ezt már nem érhette meg, végren-1 Apátsági irományok, VIII. csomag. — 2 U. ott.
