Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 55 Silcz Károly, a ki javadalmaihoz a szombathelyi káptalanban is nyert stallumot, meghalt Szombathelyen 1785 május 27-én. Tetemei Jaákon helyeztettek nyugalomra az apátsági templom sírboltjában.1 Utódjává Karácsonyi János szentpéterfai plébános lett, a ki alatt 1789-ben ismét összeütközés támadt a magyarkeresztesiek és a csatáriak között, minek folytán újból vizsgálatot rendelt el a megye.2 1798-ban pedig oly czélból jelent meg Vas vármegye szolgabirája és egyik esküdtje Jaákon az apát kérelmére, hogy felbecsüljék azt a kárt, a mit az apátsági birtokhoz tartozó szőlőhegyi és garabanti nevezetű erdőben, valamint egy szántóföldön is, a jaáki közbirtokosság okozott. Majd 1801 augusztus 25-én Karácsonyi pert kezd Vasmegye alispánja előtt négy jaáki nemes ellen, mivel ezek 1800 május 23-án az apátság juhait, midőn ezeket a legelőre hajtották, visszaverték és a szokott legelőre menni nem engedték. Azonban a felek kiegyeztek, miután az apát a nemesek kérelmére, «a jó szomszédság okáért», a pertől elállt azon feltétel alatt, hogy az okozott 12 forintnyi kárt megtérítik és azonfelül büntetésül még 50 forintot fizetnek.3 Karácsonyi János építtette fel a jaáki plébánia-lakot és azt szalmatetővel látta el, de ezt még 1801-ben felgyújtotta a villám. Karácsonyi meghalt 1803 ápril 25-én.4 ■*. Alig hogy halálával az apátság megüresedett, gróf Erdődy János horvát bán azzal a kérdéssel fordult a szombathelyi püspöki szentszékhez, hogy miután az Erdődy Károly gróf által a jaáki apátság kegyurasága tárgyában megindított pert ő most folytatni akarja, adja ki neki a szentszék az erre vonatkozó iratok másolatait. A szentszék teljesítette a bán megkeresését, és az általa tett törvényes lépések által indíttatva, 1804 szeptember 4-én tartott ülésében elhatározta, hogy a bemutatott okiratok alapján a patronátusi jog kérdését revideálni fogja. A mi szeptember 18. és 21. napján valóban megtörténvén, szeptember 22-én kihirdettetett az Ítélet, mely úgy szólt, hogy az apátság adományozásának joga ezúttal Károly grófot illeti meg. Erdődy János gróf képviselőjének, Lábas Ferencznek felebbezésére a per az esztergomi érseki szentszék elé jutott, a mely az első ítéletet megerősítette. Ekkor Erdődy Károly gróf kinevezte az apátságra Haymann János katonai lelkészt, a ki magát «nobilis de Teuscher»-nek irta, s a ki 1805 ápril 25-én a javadalomba be fenyőfábul ajtók nélkül; 1 feszületkép, tölgyfa aranyos szélű rámában üveg alatt; 18 darab mindenféle Írott madarak, hasonló rámákban. Ebédlő előtt való kis szobácskábán; 1 fenyőfa, zöldre föstött ágy; két szalmaszék.» Apátsági irományok VI. csomag 6. sz. 1 A jaáki plébánia anyakönyvi feljegyzése. — 2 Apátsági irományok, VI. csomag, 7. szám. — 3 U. ott, 18. szám. 4 Szombathelyi püspöki levéltár. Szentszéki ülések jegyzőkönyve 1803 ápril 26-áról.
