Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 45 Kersnerich, a ki Sopronban is birt javadalommal és időközben apostoli protonotáriussá is kineveztetett, 1709-ben meghalt.1 Utódja az apátságban ismét a gróf Erdődy-család egyik sarja lett, Erdődy Gábornak, Kristóf koronaőr és tárnokmester fiának személyében, a ki 1684 szeptember 27-én született Pozsonyban. Mint az esztergomi egyházmegye növendéke, 1703-ban Rómába megy, a hol kitűnő előmenetellel hallgatja a theologiát, annyira, hogy elöljárói őt bízzák meg azzal a kitüntető feladattal, hogy XI. Kelemen pápa jelenlétében megtartsa a szokásos szentbeszédet mindenszentek napján. Visszatérvén hazájába, 1708-ban esztergomi kanonokká neveztetik ki, majd 1709-ben elnyeri a jaáki apátságot. 1711-ben már nagyprépost Esztergomban, 1712-ben pedig a király az egri püspök coadjutorává rendeli. Midőn azonban Erdődy Gábor az országgyűlésen kíméletlen nyíltsággal lépett föl, a király őt elejtette. Mindazonáltal már 1715-ben, 31 éves korában, az egri püspöki székre emeltetik. A 21 év alatt, mit egyházmegyéje élén töltött, valódi apostoli lelkű atyja volt híveinek. Nemeslelkü áldozatkészsége, bőkezű alapítványai, nevét mindenkor megőrzendik a feledés homályától.2 Apátságának kezdetén úrbéri czélokra összeírták az apátság javait és ebből az összeírásból elég hű képet alkothatunk magunknak az apátságnak akkori állapotáról. Az apátsági lak elhanyagolt, félig romba dőlt állapotban volt, egyetlen ép szobáját a gazdatiszt lakta. Hasonló állapotban voltak a gazdasági épületek is, azzal a különbséggel mégis, hogy ezeket csekély költséggel helyre lehetett volna állítani. Az apátságnak akkor három kertje volt, egy elég terjedelmes konyhakert, egy másik hasonló közvetlenül a templom mellett, és egy szérüs kert, bekerítve azonban egy sem volt. Az apátságnak 202 hold szántóföldje, 300 hold erdeje és 40 hold rétje volt. Ezen felül Jaákon 6 és V2, Magyarkeresztesen 7 és 3U és Lovaszadon nem egész 4 jobbágy telke. Úgyszintén különféle pénz- és termesztménybeli adók és robotok a három községből.3 Erdődy Gábor nem mondott le a jaáki apátságról még akkor sem, midőn 1715-ben egri püspökké neveztetett ki. Ettől az időtől kezdve azonban nem akarta az apátsági jövedelmeket saját czéljaira fordítani, hanem felkérte és felhatalmazta báró Schilson Jánost, valamint ennek fiát Károly Ágostot, hogy vállalják el az apátság összes javainak kezelését oly módon, hogy a befolyó jövedelmeket, minden számadási kötelezettség nélkül, az elpusztult apátsági templom helyreállítására fordítsák. A báró elfogadta az ajánlatot, de csak azzal a feltétellel, hogy senki tőle vagy utódaitól az apátsági jövedelmek hovaforditására vonatkozólag számadást ne követelhessen, hanem az egész művelet, úgy a mint azt maga a püspök is tette, tisztán és kizárólag az ő 1 Rimely: Capitulum Posoniense p. 273. Némethy: Series parochorum p. 600. Grznarich-nak Írják. — 2 Kollányi i. m. 336. 1. — 3 Győri püspöki levéltár. Acta Christiani Augusti Eppi Jaurinensis VIII. 1269.
