Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
42 A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE cassáltuk és annihiláljuk per praesentes, harum nostrarum vigore et testimonio litterarum».1 Az 1674. év végzetessé vált Zichy apátra nézve. Karácsony éjjelén a szószékre lépett, hogy megtartsa a szentbeszédet. A mint az evangéliumi szakaszt magyarul elolvasta, a templomot megtöltő hívek zajongani kezdtek és német prédikácziót követeltek. Zichy azonban nem törődött ezzel, hanem folytatta beszédét. Egyszerre csak megakad, rosszul lesz, lehozzák a szószékről és meghal, alig 46 éves korában.2 1675 junius 6-án Nagymihályi Ferencz, nyitrai kanonok iktattatik be az apátságba, melyhez Erdődy Sándor gróf adományozásából jutott.3 Az apátságban csak 1676 május 2-án erősiti meg őt Szelepcsényi prímás.4 Nagymihályi, mint egri papnövendék, a theologiát Rómában végezte. 1650-ben a nyitrai plébániáért folyamodott, de nem nyerte el. 1671—1673-ig nyitrai kanonok,5 1676 október 1-én pedig soproni plébánosnak installáltatik. Az anyakönyv feljegyzése szerint «plebanus vigilantissimus» volt. 1686 november 6-án lemond a plébániáról, de azért továbbra is Sopronban marad. Legalább 1687 január havában még itt tartózkodik s «bizonyos szükségtől kénszeritve» a polgármestertől 100 tallért vesz fel kölcsön, zálogul adván 100 tallért érő pásztorbotját, egy fehér atlaszon aranynyal kivarrott infulát, mely legalább 40 tallért ért és egy pár fehér, és veres tafota tunicellát.6 Nagymihályinak is nem egyszer akadt dolga a bíróságoknál, apátsága érdekeinek megvédelmezése okából. Az 1676. év elején Moczer Márton özvegye és Herman András neje ellen tett lépéseket bizonyos három holdnyi irtás miatt, a melyet állítólag Moczer önhatalmúlag foglalt le az apátsági birtokból Magyarkeresztesen. Ugyanezen évben Vasvári Pál özvegyét, Horváth Mihály feleségét is bepanaszolja azon czimen, hogy Vasvári Magyarkeresztesen négy hold apátsági földet vett birtokába. A per folyamán azonban kitűnik, hogy ezt még Zichy György apát engedte át neki, meghatározott évi bér fejében, a melyet igaz, hogy két éven át elmulasztott befizetni, de ez úgy történt, hogy az apátság üresedésben lévén, nem tudta kinek kezéhez szolgáltassa be a bérösszeget.7 Hogy apátsága jogainak és érdekeinek megvédelmezése ellenségeket szerzett neki, mutatja az a körülmény, hogy Mogyorósy András Vasmegye főszolgabirája Koroknay György esküdt kíséretében megjelent Jaákon és itt Nagymihályi panaszára tanúkihallgatást eszközöltek arra nézve, hogy Pusztaradóczon lakó Bükk Mihály kovács mondta-e azt, hogy «köszönje azt az a Deáki pap, hogy a minap, mikor hozzá lőttem, megh nem talál-1 Apátsági irományok, III. csomag, 11. szám.— 2 Póda i. m. 57. 1. — 3 Gróf Erd'ődy-család monyorókeréki levéltára. Fascic. 22. Nr. 1130. — 4 U. ott. Nr. 1136. — 5 Vagner: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. 252. 1. — 6 Póda i. m. 70. 1. — 7 Gróf Erdődy-család monyorókeréki levéltára. Fasc. 22. Nr. 1127.
