Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
36 A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE. egy általa már előbb is bírt házat 74 forintért s hogy még ugyanazon évben Branchini Jakabtól 50 forintot vesz fel és ennek fejében a vépi kastély melletti házát felszabadítja.1 Erdődy Ferencz gróf után, kinek halála évét nem ismerjük, Vinkovics Benedek következett az apátságban, a ki, miután Béesben és Bolognában elvégezte tanulmányait, zágrábi kanonokká, majd 1609-ben csázmai főesperessé, 1624-ben pedig zágrábi préposttá neveztetett ki. Mint ilyen a következő évben részt vesz a magyar országgyűlésen s a katholikus ügyek védelmében annyira maga ellen bősziti a protestánsokat, hogy ezek ott a helyszínén tettlegességre vetemednek ellene. 1630 október 23-án pécsi, 1637-ben pedig zágrábi püspökké neveztetik ki.2 Mint jaáki apáttal 1635-ben találkozunk vele, a mikor egyszersmind zágrábi prépostnak és pécsi püspöknek Írja magát, midőn ellene mond annak, hogy a jaáki nemes közbirtokosok Monyorókerék uraitól bizonyos földeket visszaszerezvén, azt maguk között felosztották a nélkül, hogy az apátsági jobbágyoknak, a kik pedig a költségekhez szintén hozzájárultak, juttattak volna valamit. Hasonló felszólalással élt ugyanezen évben a Sennyei- és Szelestey-családok, valamint a többi jaáki nemes ellen is bizonyos birtokfoglalás miatt. Gombos Balázs és Ferencz apátok ideje óta sem Herrecsinczy, sem a két Erdődy gróf, az egyikről legalább határozottan tudjuk, sem Vinkovics nem tartózkodtak állandóan Jaákon. Ily körülmények között az országos hivatalokban elfoglalt, püspöki méltóságot viselő apátoknak gondoskodtok kellett arról, hogy Jaákon a hívek lelki ügye kellő gondozásban részesüljön. így jött szokásba, hogy az apátok egyes papokat tartottak az apátsági templomban végzendő istenitisztelet czéljából azzal a kötelezettséggel, hogy a híveknek a szentségeket is kiszolgáltassák. Ez az ideiglenes, időről-időre más által máskép megállapított eljárás azonban nem lehetett kielégítő, s minden valószínűség szerint a győri egyházmegyei hatóság közbelépése folytán a lelkészi hivatal állandósítására elég korán történtek intézkedések. Csakhogy a plébániaszervezés ügyébe a világi hatóság is beleavatkozott. Ezt, s különösen ennek egyoldalú és önkényes eljárását nem nézhette nyugodtan az elsősorban érdekelt apát, és Vinkovics 1636-ban a zágrábi káptalan előtt felemelte tiltakozó szavát az ellen, hogy Zichy Mihály, Vasmegye szolgabirája, az ő tudta nélkül, a jaáki nemesek és nemnemesek biztatására, némely apátsági földek és rétek iránt, a melyeket a jaáki plébánosnak akartak megszerezni, vizsgálatot indított meg.3 Vinkovics 1638-ban Erdődy Zsigmond gróffal is viszályba elegyedett, nemkülönben *■ 1 Istenben boldogult elődöm, Stegmüller János, «A jaáki apátság» czim alatt összeállította az apátságnak 81 lapból (ivrét fractumban) álló történetét egészen az 1771. évig bezárólag. A dolgozat főleg az apátság birtokában lévő irományok kivonataiból készült, alig egy-két levéltári adat felhasználásával és a nyomtatott források teljes mellőzésével. Nem is nyújt az apátság történetére vonatkozólag, főleg a mohácsi vész előtti korból, számbavehető anyagot. A munka azonban mindenesetre sok jóakaratról tanúskodik, a melyet teljes mértékben méltánylunk, annál is inkább, mert egy-két adatát — egyet pl. mindjárt a fentebbi helyen — mi is átvettük. — 2 Brusztle i. m. I. 422. — 3 Stegmüller János dolgozata 43. 1.
