Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
WERNER ALAJOS ELETE labb, Sándor 1911-ben született. Alajos pedig 1905. július 14-én látta meg a napvilágot Újkécskén, a mai Tiszakécskén. A Werner-szülők az Alfóldön kerestek megélhetést. Alajos anyai nagybátyjának, Gessner Jenőnek Nagykőrösön elfogadhatóan működő könyv- és papírkereskedése volt. A házaspár azt remélte, hogy nekik is sikerül megfelelő egzisztenciát teremteni, ezért Újkécskére költöztek és fűszerkereskedést nyitottak. Az üzlet 6-7 év alatt tönkrement, s visszatértek Pozsonyba. A zongoragyárat ekkor már a legidősebb Werner fiú, János („Muki bácsi”) vezette. Itt talált megélhetést a család. A gyermek Werner lakóháza Pozsonyban. A templom melletti házban laktak. * Dr. Géfin Gyula (1884-1973) pap, számos kiváló helytörténeti munka szerzője a Szombathelyi Iskolái Elemi és középiskoláit Pozsonyban végezte. Az elemit az Orsolyák iskolájában, a gimnázium alsó 4 osztályát a Királyi Katolikus Főgimnáziumban, a felső 4 osztályt pedig a Csehszlovák Állami Reálgimnázium magyar osztályában. A kiváló képességű fiatalember tanulmányait kitűnő érettségivel zárta 1923-ban. Jókedvű, vidám, csínytevésre hajlamos személyiségű kisfiú volt Alajos. Szerette a számok birodalmát is egész életében, valójában azonban a zene, az irodalom világa fogta meg. A család csaknem minden tagjánál a zenei tehetség dominánsan megjelent. Mária az angolkisasszonyoknál énektanárként, karvezetőként, kántorként dolgozott. A tanítónő, Katalin szívesen tanított éneket, kórusban énekelt. Erzsébet 70 éves koráig a pozsonyi Szent Márton dóm énekkarának volt a tagja. Legfiatalabb testvére, Sándor, 20 éves korában jelentkező tüdőbaja miatt nem fejezhette be zeneakadémiai tanulmányait Budapesten. Alajos zenei érdeklődése is korán jelentkezik. Az iskolában énekkart szervez, zenét szerez, szerepel az önképzőkör számos rendezvényén. Érettségi után az ausztriai kapucinusoknál noviciátusban tölt el 2 hónapot (augusztus-szeptember). A gyenge fizikumú és kétkezi munkához (ház körüli munkák, szőlőművelés stb.) nem szokott fiatalember hamarosan úgy dönt, hogy elhagyja a noviciátust s a papi hivatás iránti vonzalmát, mely a zenével párosul - más úton kívánja megvalósítani. Erzsébet nővérét kéri levélben, hogy jöjjön érte. A tanévet kissé „lekéső” Wernert Géfin Gyula* ajánlására fölveszi Mikes püspök azzal a kívánalommal, hogy lemaradását hozza be. Ennek a követelménynek maximálisan megfelelt. Olyannyira jól teljesít, hogy Mikes 1925-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Akadé-Papneveló' Intézet tanára, 1940-1952 között az Intézet rektora. 8
