Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)

Kedves Olvasó! Ön a szombathelyi - egykori Schola Cantorum Sabariensis nevű kórus törté­netét és karnagyának életét, munkássá­gát vázoló könyvet tartja a kezében. Ez a „vidéki” kórus - működésének el­ső tíz esztendejében osztatlan szakmai elismerést szerzett magának országosan, s szeretetet, tiszteletet szűkebb hazájá­ban. A második évtizedét azonban előbb a második világháború, majd annak befe­jeztével a Magyarországot alapjaiban megváltoztató politikai állapotok roncsol­ták szét, 1948-ban pedig végleg meg­szüntették. Egy kitűnő kórus és egy nagyra hivatott ifjú karnagy, kiváló pe­dagógus, az ének és zene tudósa sajnos nem tudta megméretni magát az ország határán túl. A kórus és karnagyának neve az idő múlásával egyre halványabb lett. Ez a könyv az egykori scholisták elhatározá­sából a felejtés ellen született. A kiadvány összeállítója csak arra vál­lalkozhatott, hogy Németh János kézira­tos albuma, az egykori kórustagok, vala­mint a Szelestei - Werner család segítsé­gével összegyűjtse a személyes emlék­ként megőrzött írásokat, különböző doku­mentumokat, fölkutassa a korabeli sajtó­ban megjelent híreket, kritikákat, kiegé­szítve azt az egykori ismerősök, tisztelők, tanítványok, paptársak emlékezéseivel. A fentiekből következik, hogy a könyv számos segítőkész ember támogatásával készült el. Közülük is külön köszönet: Németh János plébánosnak, aki a könyv alapjául szolgáló dokumentumok egy részét összegyűjtötte. Dr. Szelestei Tamásnak, aki — elsősor­ban a Werner Alajosra vonatkozó irato­kat, fotókat bocsátotta rendelkezésünkre. Feljegyzései alapján írtam meg az élet­rajzot. Csorba Rózsának, a szombathelyi Bar­tók Béla Zeneiskola igazgatójának, aki a kórus megalakulásának 60. évfordulóján rendezett ünnepséget szervezte. A talál­kozó alkalmából újabb dokumentumokat, emlékezéseket gyűjtött össze. Csorba Ró­zsa érdeme a könyv kiadásának szerve­zői munkája. Marosfalvi Antal restaurátor-festőmű­vésznek, aki a könyv fotóanyagának összegyűjtésében vállalt pótolhatatlan szerepet, s hasznos tanácsokat adott lek­tori munkájával. Németh Pál fuvolaművésznek, a Capel­la Savaria vezetőjének, aki lektori észre­vételeivel pontosabbá tette az elkészült írást. Dobri Máriának, a Szombathelyi Egy­házmegyei Könyvtár őrének, aki rendel­kezésemre bocsátotta a Wernerre vo­natkozó leveleket, emlékezéseket, segí­tette föltárni - elsősorban az egyházi sajtóban - a kórus működését bemutató írásokat. Engli Katalinnak, dr. Köbölkuti Kata­linnak, Nagy Évának és a Berzsenyi Me­gyei Könyvtár más munkatársainak, akik segítőkészen adták kezembe a fól­­lelhető forrásokat tartalmazó régi sajtó­anyagokat. Az egykori scholistáknak, VJerner pap­­társainak, tanítványainak, ismerőseinek azokat az emlékezéseket, amelyekkel Mesterük előtt tisztelegtek. A Szignatúra Nyomda munkatársai­nak, akik a kéziratot segítették könyvvé formálni. Szombathely, 1996. június A szerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom