Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
WERNER ALAJOS ELETE jobb, a szíve rendetlenkedik... Kedélye azért jó, mindenkiről kérdezett...” A második két héttel későbbi, 1967. november 29-ei keltezésű. Ezt írja: „...Először 1961. május 29-én került fogságba, 22 hónapot töltött el, a többi amnesztiával lement. Másodszor 1964. december 7-én, én úgy emlékszem 2 évet kapott. Ez az elmaradt hárommal 5 év. Ebből három decemberben lesz letöltve, és úgy mondták nekem Pesten, hogy 1969 augusztusában szabadul. De hova kerül szegény megint beteg szívvel, leromolva? Na, ezt bízzuk a jó Istenre. Nelly” Werner 1967 karácsonya előtt két nappal szabadult. De nemcsak Nelly nővére ad hírt Werner börtönéveiről, a vele való találkozásokról, hanem Wernernek is maradtak meg levelei a börtönidőkből. Az egyik például 1965. július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján kelt Tökölról. Mások váci keltezésűek „Klárika Húgomnak”* címezve 1966-ból és 1977-ből. Werner a nagy család minden tagját számontartja a börtönben is. Az innen küldött levelek végül is csak jókívánságokat, általános életviteli eligazításokat tartalmaznak. Ez persze a cenzúra miatt - természetes. A levelek stílusa azonban így is egy erős belső tartású igényes emberre vall. Nelly nővérének16 ezeket írja: „A Szűzanya látogatásának ünnepén levélben én is ellátogatok hozzátok, hogy gondolatban s imádságban veletek legyek a kedves nyári évfordulókon. Péter-Pál napján különösen gondoltam mind a négy Péterre, s Pali öcsémre. O hogy van most, s mit csinál? Sok szeretettel üdvözlöm mindnyájukat, sokat gondolok rájuk. Erzsi nővérem születésnapjára és arany jubileumára minden jót kívánok. Remélem szépen megünneplik nála is és majd nálatok is. Üzenem neki, hogy majd keressen magának mindig valami kedves elfoglaltságot, de nagyon kényelmesen és nyugodtan: komótosan - imádkozzék és legyen mindig mindenki számára kedves, mosolygós napsugár! Tamás fiadra is nagy szeretettel gondolok születésnapján, én éppen a duplája leszek! Ha jól emlékszem, Editék családjában is mennyegző lesz? Jolánkának mondd meg, hogy június 24. és augusztus 4. mindig az övé, azonkívül mindennap gondolok Rá és a remeteiekre. Ismételten köszönöm Klárika lányod sok szerető gondoskodását, örülök, hogy most már jobban nézett ki és sokfelé utazik. Tegyen úgy, ahogy mondtam neki. Levelemre várom a válaszodat, de szívesen kiböjtölöm a hónap végére, hogy minél több kedves hírt tudjál írni a nyári látogatásokról. Kívánom, hogy jó egészségben sok szép és kedves napot töltsétek, mindenkit sokszor üdvözlök és a Látogató Szent Szűz oltalmába ajánllak mindnyájatokat, sok szeretettel és csókkal Loizi” És még egy másik levél: „Vác, 1967. jún. 11. Kedves Klárika Húgom! Nem tudom mikor jöttök beszélőre, hát írok most, hogy számontartsd az esedékes névnapokat és gratulálj az én nevemben is - mindnyájuknak. Péter: ott van az öcséd, a kisöcséd, az unokaöcséd és a Ridi néni unokája. Én mindegyiket számontartom, és kívánom, hogy mindegyikük igazi „péter” legyen: erős, kemény, bátor, megdönthetetlen * Dr. Pintér Józsefné, Szelestei Klára. 15
