Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER EMLÉKEZETE
WERNER EMLÉKEZETE A Szűzanyához kell imádkozni, Ő mindig segít.” És aki csak egy kicsit is ismerte őt, az tudja, hogy ő valóban így élt. DR. SZELESTEI TAMÁS orvos, Keszthely Aktív életet élt mind a templomban (remetei kegytemplom), ahol az orgona, az énekkar, az oltár, a gyóntatószék és az éjszakai szentségimádások jelentették a helyszínt, mind az egyházzenei életben, így sokat utazott Pestre - jól ismerték lobogó fehér haját, fekete reverendáját és égő szemeit, nyílt tekintetét az 57. és 56. autóbuszon! - majd amikor már megszűnt a REF, és elhagyhatta Budapestet, vidékre is. így a 70-es években szívesen és sok lelkigyakorlatot tartott egyházmegyéjében, főleg Vas és Zala megye plébániáin az adventi és nagyböjti időben. Ilyenkor meglátogatott minket is Keszthelyen, máig is maradandó élményeket adva és hagyva gyermekeimnek, feleségemnek.- Én kisgyermek korom óta csodáltam és ragaszkodó szeretettel csüngtem rajta haláláig, a legnagyobb ajándéknak tartva a Gondviselőtől, hogy keresztfia lehettem és imái, önfeláldozó élete által sok kegyelmet nyerhettem. Ezt nemcsak én, hanem nagyon sokan elmondhatják és vallják is, akik ennyire a közelébe kerültek az élet valami fordulata, helyzete által és periódusában, legyen az iskola, templom, kórház, vagy börtön, de leginkább a szent zene és a lélek vágyódó csöndje a kegyelmi pillanat által. Meggyőződésem, hogy szent volt, mert minden célja Istenre irányult és minden szavával és tettével hősiesen gyakorolta a felebaráti szeretetet, teljesen megfeledkezve önmagáról. Egészen mindegy és közömbös, hogy az Egyház valaha is kanonizálni fogja-e, a Szentek Közösségében velünk és Egyházával van, így életműve halhatatlan. 130
