Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

Milyen szép jelszavak ezek! A demokrácia azt jelenti, hogy a nép minden egyes tagja, minden egyes rétege egyenlő jogokkal vesz részt, közvetve, vagy közvetlenül a közügyek intézésében.”

Megkerülhetetlenül felvetődik a kérdés: vajon a hercegprímás küzdelmét mennyire támogatták 1944-től az újjáalakult magyar politikai pártok?

Magyarországon sokan - közöttük történészek is - szívesen beszéltek 1945-48 közötti demokráciáról és e folyamatot lezáró fordulat évéről. M. Kiss Sándor - e kor kiváló kutatója - pályája kezdetétől minden, ebben a témakörben tett megnyilatkozásában ,,fenyegetett", ,,korlátozott" demokráciáról beszél, teljes joggal. Valamire való magyar politikusnak tudnia kellett, hogy a hatalom a Szovjetunió és a szovjet vezetés által irányított kommunisták kezében volt. A kommunisták, mint a végrehajtó hatalom eszközét a belügyet és annak összes létrehozható eszközét, azonnal a kezükbe kaparintották. így került sor 1945. január 17-től Péter Gábor47 vezetésével (de szovjet tanácsadók felügyelete alatt) a Politikai Nyilvántartó Iroda (majd Rendészeti Ügyosztály) megszervezésére. Május közepére már működött a Vidéki Főkapitányság48.

A politikai osztály személyi állománya 95%-ban kommunista párttagokból szerveződött. 1946. márciusában a politikai rendőrség 35 ezer embert tartóztatott le Magyarországon. Közülük sokaknak nemcsak, hogy köze nem volt a nácizmushoz, hanem antifasiszta, sőt ellenálló magatartást tanúsítottak, igaz, ennek során nem a kommunista oldalon álltak. Ha kellő figyelmet szentelünk az MKP főideológusának - a kiemelkedő koncepciós perek, közöttük a Mindszenty-per egyik „társszerzőjének” - Révai Józsefnek49 a Szabad Népben

47 Péter Gábor polgári nevén: [Eisenberger Benjámin] (1906-1993) Szabó, pártmunkás, államvédelmi altábornagy, könyvtáros. 1931-től a kommunista párt tagja, a szovjet titkosszolgálat fedőszerve - a Vörös Segély - munkatársa. 1932-ben Moszkvában a Vörös Segély kongresszusán szervezte be a GPU. Az ÁVO-ÁVI1 vezetője, Rákosi akaratának kiszolgálója. 1953-ban Rákosi parancsára letartóztatták cionista összeesküvés vádjával 1954-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1957-ben 7 évre változtatták. 1960-ban egyéni kegyelemmel szabadult. Ezt követően könyvtárosként dolgozott.

48 Politikai osztályát Tömpe András vezette. Vö.: Cseh Gergő Bendegúz: A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata 1945 -1990. in: Trezor 1 - a Történeti Hivatal évkönyve 1999. p.73-90.

49 Révai József [Léderer József] (Budapest, 1898. október 12. - Budapest, 1959. augusztus 4.) újságíró, kommunista politikus, az MKP (MDP) [Magyar Kommunista Párt, Magyar Dolgozók Pártja] vezető ideológusa. 1944 -1956 MKP (MDP) KV [Központi Vezetőség] tagja. 1945-1953 között, majd 1956. júliustól októberig PB [Politikai Bizottság] tag. 1945 és 1953 között több alkalommal KB [Központi Bizottság] titkár. 1945-1950 között a Szabad Nép főszerkesztője. 1949-1953-ig népművelési miniszter. 1953-1958 végéig a NET [Népköztársaság Elnöki Tanácsa] elnökhelyettese. 1956. október 31-én a Szovjetunióba menekült. 1957. áprilisában tért viszsza Magyarországra. 1957. június 29-től az MSZMP [Magyar Szocialista Munkáspárt] KB tagja.

26