Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
hogy ellentmond minden vélemény-nyilvánításnak, bírálatnak és vitának - a legkegyetlenebbi.il bünteti az „állammal” (valójában a MKP és rajta keresztül a Szovjet politikával) szemben állókat akár csak a politikai lehetőségek puhatolásáért is. Mindez nem csak elméleti lehetőség. Halálos ítéletet hajtottak végre az alábbi indokolással: „a dolgozó nép szabadsága ellen támadtak a vádlottak, amikor a külföldi segítségben bízva és arra számítva ugrásra készen álltak, hogy népünk szabadságát eltiporják és újabb rabszolgasorsba döntsék.’’(Kiemelés tőlem K.F.) Vagyis halálbüntetés a várakozásért! A törvény alkotóinak logikája szerint főbenjáró a rendszer bármilyen megváltoztatására (az alkotmányos úton történő változást is ideértve) irányuló minden gondolat is. A büntető törvény ilyen kiterjesztése a büntetőjog belső rendszerének megsemmisítésén túl - erről még szólunk - az emberi jogok teljes megsemmisítésével azonos, nem is szólva arról, hogy nélkülöz minden morális alapot és ellentétes a magyar társadalmi konvencióival is. A büntetőjog kidolgozott fogalomrendszere egyik biztosítéka volt az önkény kizárásának. Nem véletlen, hogy ez ellen a jogi fogalomrendszer ellen indult támadás, amelynek az lett az eredménye, hogy a jogi fogalmakat politikai fogalommal helyettesítették. Pl. a „jogellenesség” klasszikus büntetőjogi fogalma helyére lépett a „reakciós” teljesen parttalan politikai fogalma, amely az adott időszakban mindenkit jelentett, aki nem kommunista, vagy a kommunista politika támogatója. így egy egész másodlagos normarendszer alakult ki. Mindez oda vezetett, hogy a népbíróság kimondta: bűnösség nélkül is el lehet ítélni bárkit, ha magatartása a hatalom ellenére van.2-9 A másodlagos normarendszer - amelyet a párthatározatok és elvárások töltöttek ki tartalommal - segítségével - első sorban - az izgatás és lázítás tényállása229 230 volt alkalmas a hatalom önkényére. Ezek a tényállások, amely az „alapintézmény” meg nem határozott fogalmának beiktatásával kitöltetlen csekket adtak a hatalom részére és szabad folyást engedett az önkénynek.231 A koncepciós eljárásokban gyakran alkalmazták a 8800/1946 M. E számú rendeletet.232 A rendelet a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmények címén - törvény nélkül minősítette bűncselekménynek - minden olyan magatartást, amely a teljesen önkényesen megállapított termény - beszoigáltatási köte229 „Tűrhetetlen volna, hogy a demokratikus haladást biztosító államrendet és államformát reakciós erők szervezkedése akár alakilag jogellenesnek nem minősíthető eszközökkel is veszélyeztessék.” (Kiemelés tőlem K. F.) NOT. I. 687/1949/22 ítélet a Mindszenty - perben. 230 BIIÖ. 2. 1946: VII. tc.2.§. 231 Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon 1945-1989 (Budapest, Zrínyi, 1993) p.197-200. és Jelentés p.9. 232 1946. augusztus 1-től. 75
