Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
Miközben az állam egyházpolitikájának ingája visszalendült a forradalom előtti állásba - hogy ti. az egyház megsemmisítendő, az egész társadalom a forradalom utáni megtorlás sodrában élt. Brenner János halála a forradalom felszámolásának és a megtorlás első periódusának idejére esik.153 Már működik a Kádár János által szervezett karhatalom a „pufajkások”, akik 1956 decemberében számos gyilkosságot követtek el. A balatonkenesei un „Halálbrigád” kegyetlenségeiről még ma is rettegve beszélnek azok a túlélők,154 akiket minden törvény ellenére kínoztak. Az ország számos pontjáról jelentkeztek a sértettek hozzátartozói az Antall-kormány által kinevezett Történelmi Tényfeltáró Bizottságnál155 és jelezték hozzátartozójuk agyonverését, lelövését.156 Néhány esetben a karhatalmisták gyilkosságai miatt 1 ^ ° Kahler Frigyes - M. Kiss Sándor: Kinek a forradalma ? Püski-Kortárs, Budapest, 1997. p.209-119. 154 Vő. még: Berki Mihály: Pufajkások Budapest, 1993; Kahler: Megtorlás a forradalom részvevői ellen a jogtörténet tükrében in: Sortiizek 1956. II. jelentés Antológia kiadó, Lakitelek, 1994. p.26. 155 1993. január 21. vezetője Kahler Frigyes, tagjai: Alföldi Vilma, Borosy András, Kapronczay Károly, M. Kiss Sándor, Pálmány Béla, Sándorfi György. 156 Ilyen esetek: Varga Gusztáv főmérnök (Ajka) - Lestyánszki Mihály százados és Orosz János főhadnagy és társai gumikábelekkel verték agyon, fi957. március 26. Az elmarasztalt három karhatalmista 6-6 hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott! (Győri Katonai Bíróság B.1.79/1957) Az ügyben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1992. szeptember 22-én törvényességi határozatot hozott és megállapította: törvénysértő a győri ítélet, mind a jogi minősítés, mind a büntetés kiszabás tekintetében (B.törv.V.l 144/1992/8) Vö: még: Mészáros Gyula: Piszkos munka volt...in: Új Magyarország 1992. február 11.; Feliszig Imre karhatalmista az egri rendőrfőkapitányság bekerített udvarán 1956. december 15-én agyonlőtte Rack) Gábor őrizetest, mert úgy ítélte meg, hogy szökni akar. A nyomozást megtagadták (Heves megyei Rendőrfökapitányság Bűnügyi Osztály 10 521/1956 A katonai ügyész a megszüntetés elleni panaszt elutasította; Gál János 42 éves sértett a tököli internáló táborban halt meg, április 22-én, mert letartóztatása után agyonverték. A Katonai Főügyészség 821/1957 szám alatt megszüntette az eljárást; Szegedi József 23 éves technikust 1957. november első napjaiban tartóztatták le. Vallatás közben agyonverték és az ügyet rablótámadásnak álcázták. A sértettet súlyos sokkos állapotban találták meg a Hungária krt. és Kacsóh Pongrác u. kereszteződése közelében egy mellékutcában. A Rákospalotai idegsebészeten november 7-én halt meg.(Bp. XIV. kér. anyakönyv 1165); Kovács Ferenc 53 éves hosszúhetényi lakost Zengő Zoltán nyomozó verte meg, úgy, hogy a sértett másnap - 1957. október 26-án - belehalt sérüléseibe (Pécs II. anyakönyvi kerület 438/1957); Schwáb György 28 éves asztalost 1956. november 9-én Pécsett a pipacs utcában géppisztolysorozattal megölték. A temetésen két (volt ÁVH-s) nyomozó jelent meg az özvegynél, „beszélőre” akarták vinni, (boncolási jkv. + fénykép); id. Nagy Károly MÁV főkalauz Tar község. 1957. február 21-én Tóth László tari lakos karhatalmista lelőtte (Tar önkormányzatának 51
